Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a felnőttek és gyerekek napi energiabevitelének maximum 10 százalékát kellene, hogy adják a hozzáadott cukrok. Vagyis egy átlagos, 2000 kcal-os étrendnél a hozzáadott cukor mennyisége nem jó, ha átlépi az 50 grammot. Az egészségre igen pozitív hatással lenne azonban az, ha ezt az arányt 5 százalék, vagyis 25 gramm alá sikerülne szorítani. Az említett 50 gramm nagyjából 12 teáskanál cukrot jelent, amelynek napi fogyasztása első hallásra valóban rengeteg, és talán nem is tűnhet olyan lehetetlen feladatnak a vállalás betartása. Tudni kell azonban, hogy cukrot nem csak jégkrémek vagy táblás csokoládé fogyasztásával juttathatunk a szervezetbe. Az élelmiszerek jelentős hányada tartalmaz kisebb-nagyobb mértékben cukrot, a teák, ételízesítők, de még az egészségesnek tartott salátaöntetek és gyümölcslevek is.
A felnőtt magyar lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, amelynek hátterében sok esetben a cukorban és zsírokban gazdag, tápanyagban azonban szegény étrend áll. Viszont a túlzott cukorbevitelt nem csak az elhízás miatt javasolt kerülni, hiszen növeli számos komoly betegség, például a diabétesz, a szívinfarktus vagy a vérrögképződés (trombózis) kialakulásának veszélyét is. A cukorfogyasztás növeli a vér húgysavtartalmát, ami elősegíti a köszvény kialakulását is, emellett károsíthatja az anyagcserét, valamint a hormonális működést is befolyásolhatja. Az elborzasztó hazai egészségügyi statisztikákhoz kétségtelenül hozzájárul az egészségtelen táplálkozás, de az adatok szerint nem a cukorfogyasztás mértéke jelenti itthon az elsődleges problémát.
Nem (csak) a cukortól hízik a magyar
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ( OGYÉI ) néhány éve végzett kutatása alapján a magyar lakosság cukorbevitele nem kiugróan magas, nagyjából a WHO 10 százalékos energiabeviteli határértéke alatt mozog. A férfiak naponta 52,7 gramm hozzáadott cukrot fogyasztanak, amely a teljes energiaarányuk 7,6 százalékát teszi ki. A nők naponta 45,5 gramm hozzáadott cukrot juttatnak a szervezetükre, ami a napi energiabevitel 8,6 százaléka. Az OGYÉI statisztikái alapján a feldolgozott élelmiszerekből származó napi átlagos cukorbevitel csaknem feléért (49 százalék) a cukortartalmú italok fogyasztása a felelős. Ezt alátámasztja az Eurostat 2019-ben végzett kutatása is, amely szerint az EU-s tagországok közül a magyarok a legnagyobb cukrosital-fogyasztók Belgium, Málta és Németország után. A magyar lakosság 12 százaléka naponta legalább egyszer fogyaszt valamilyen cukortartalmú üdítőitalt. Ezek közül az üdítők és energiaitalok főként a tinédzserek és fiatal felnőttek körében rendkívül népszerűek a kutatás szerint.
Nagy arányban juttatunk a szervezetbe cukrot tartósított zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával is (15 százalék). Az édességek, a különféle sütőipari termékek, valamint a cukrozott tejtermékek fogyasztása 10-10 százalékot tesznek ki a napi cukorbevitelünk tekintetében. Az ételízesítő szószok és fűszerek 2, a reggeliző pelyhek pedig a napi cukorbevitelünk 1 százalékáért felelősek.
A magyar lakosság táplálkozásában a makrotápanyagok aránya eltér a hazai és nemzetközi ajánlástól, összességében azonban nem a mértéktelen cukorfogyasztás jelenti a legnagyobb problémát. A bevitt energia jelentős százalékát adják a zsírok, ezek között is nagyon nagy a telített zsírsavak energiaaránya. Mind a férfiak, mind pedig a nők koleszterinbevitele meghaladja az ajánlott értékeket, az élelmi rostok aránya ugyanakkor jóval az ajánlott szint alatt marad. Vagyis elmondható, hogy a magyarok étrendjét a főleg állati eredetű zsírok túlsúlya, a teljes kiőrlésű gabona alacsony aránya jellemzi, de nem fogyasztunk elegendő zöldséget és gyümölcsöt sem.
Az egészségtelen étrend mellett sajnos a helytelen életmód is jellemzi a magyar lakosságot. Egy felnőtt naponta több mint 5 órát ül, csupán 7000 lépést tesz meg, és mindössze 10 percet sportol. Mindez az egészségtelen étrenden túl is hozzájárul ahhoz, hogy rengeteg ember küzd túlsúllyal, ami súlyos betegségek kialakulásához is hozzájárulhat.
