Modern életvitelünk mellett a krónikus megbetegedések jelentik a legsúlyosabb egészségügyi problémát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020 végén kiadott jelentése szerint napjainkra globálisan az összes haláleset közel feléért mindössze hét olyan kórkép felelős, amelynek hátterében nem emberről emberre terjedő fertőzések állnak. A listát az iszkémiás szívbetegségek vezetik, de szintén a legsúlyosabb betegségek között szerepel a stroke, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a tüdőrák, a demencia, a cukorbetegség és a vesék megbetegedései.
Az Európai Unió hivatalos statisztikai szervezete (Eurostat) felmérései szerint évente összesen közel 1,2 millióan halnak meg annak ellenére a tagállamokban, hogy betegségük megelőzhető vagy kezelhető lenne mai ismereteink szerint. Ez az összes haláleset több mint egynegyede!
E tekintetben az egészségtelen életmód éppúgy fontos tényező, mint a betegségek túl kései felismerése és kezelése. Szintén beszédes mutató , hogy az EU-ban 2019-ben 81,3 év volt a születéskor várható élettartam kontinentális átlaga, míg az egészségben töltött életéveké csupán 64,6 év. Az említett adatok érzékletesen bemutatják tehát, miért nem szabad félvállról venni az egészségügyi szűrővizsgálatokat.
Egyáltalán nem igaz ugyanis az a közkeletű feltevés, miszerint amelyik betegség nem fáj, az nincs is. Jól érzékelhető fizikai tünetek hiányában is jelen lehetnek a szervezetben olyan kórfolyamatok, amelyek hosszú távon súlyos szövődmények kialakulásához vezethetnek. Ebben a körben lehetne például említeni - a teljesség igénye nélkül - a szénhidrát-anyagcsere zavarait, legyen szó akár cukorbetegségről, akár annak előállapotairól, vagy a magas vérnyomást és érelmeszesedést . Rosszindulatú daganatos betegségek szintén sokáig rejtőzködhetnek, mire pedig tüneteket is okoznak, nem ritkán már előrehaladott stádiumú, áttéteket is képző rákot diagnosztizálnak a betegnél. Mindez természetesen a gyógyítási, kezelési lehetőségeket is nagyban befolyásolja.
A szűrővizsgálatok célja tehát, hogy panaszmentes, magukat egészségesnek vélő embereknél keresse egyes betegségek fennállását. Amennyiben a szűrés eredményei gyanúra adnak okot, úgy szakorvos segítségével folytatható a páciens állapotának felmérése, illetve szükség esetén a kezelés megkezdése.
Sokáig rejtőzködhet a diabétesz
Vegyük konkrét példaként a WHO legsúlyosabb betegségeket tömörítő listáján is szereplő cukorbetegséget. Ennek leggyakoribb megjelenési formája a 2-es típusú cukorbetegség, amelynek alapja az inzulinrezisztencia. Az inzulin egy hormon, amelyet a hasnyálmirigy választ ki, és amely kulcsfontosságú szerepet tölt be abban, hogy sejtjeink fel tudják venni tápanyagként a vérben keringő glükózt, avagy szőlőcukrot. Inzulinrezisztencia esetén az inzulin nem tudja kellő hatékonysággal ellátni a feladatát, emiatt a sejtek nehezebben jutnak tápanyaghoz, miközben a cukor felhalmozódik a véráramban. Erre a hasnyálmirigy fokozott inzulintermeléssel reagál, ami végül a szerv kimerüléséhez, az inzulintermelés megszűnéséhez vezethet.
A magas vércukorszint hosszú távon súlyos szövődmények táptalajává válhat, így a szív- és érrendszeri megbetegedések és a demencia kockázati tényezője, de károsíthatja a veséket, a látást és hallást, illetve megnehezíti a sebgyógyulást is. A 2-es típusú cukorbetegség jellemzően lassan alakul ki, akárcsak a tünetei, így előfordulhat, hogy egy beteg akár évekig él anélkül, hogy tudatában lenne a probléma fennállásának. Laborvizsgálatok segítségével ugyanakkor sok esetben még azelőtt kimutathatók a szénhidrát-anyagcsere zavarai, hogy egyáltalán kialakulna a cukorbetegség. Ilyen esetekben a kóros folyamatokat megfelelő kezeléssel akár vissza is lehet még fordítani, illetve elejét lehet venni a szövődmények kialakulásának.
Milyen szűréseken vegyünk részt?
Még ha egészségesnek is tartjuk és érezzük magunkat, évente egyszer érdemes felkeresni háziorvosunkat egy általános laborvizsgálat, illetve vérnyomásmérés és EKG-vizsgálat céljából. Számos vizsgálatot támogat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), magyarán térítésmentesen ellenőriztethetjük szervezetünk egyes alapvető funkcióit. Egyetlen vérvétel révén a többi között képet kaphatunk májunk, veséink, pajzsmirigyünk, vérképzőrendszerünk és anyagcserénk működéséről, egyben fény derülhet a testünkben zajló gyulladásos folyamatokra.
Akadnak azonban laborparaméterek, amelyeket háziorvosok nem, csupán szakorvosok kérhetnek támogatott formában. A magánlaboratóriumok ajánlatából ugyanakkor bárki kiválaszthatja a megfelelő vizsgálatokat, így rutinosabb páciensek számára nem feltétlenül szükséges felkeresni az adott szakrendelést csak emiatt. Egyszersmind a magánlaborok nyújtotta komplex szolgáltatások közvetlenebb utat kínálnak egészségi állapotunk felmérésére, különösen a mostani pandémiás időszakban. Amennyiben pedig a kapott lelet valamilyen eltérést mutat, háziorvosunkkal konzultálva megoldást kereshetünk a háttérben fennálló kiváltó okokra.
Magyarországon a vastagbél -, méhnyak- és emlőrák szűrésére is szerveznek meghívásos alapon népegészségügyi szűréseket. Ezeken mindenképpen javasolt részt venni. A vastagbélrákszűrés székletvérvizsgálattal és - szükség esetén második lépésben - vastagbéltükrözéssel 50 éves kor felett kétévente, a méhnyakrákszűrés citológiai vizsgálattal 25 éves kor felett háromévente, az emlőrákszűrés mammográfiás vizsgálattal 45 év feletti nők számára kétévente javasolt. Ami az egyénileg szervezett vizsgálatokat illeti, férfiaknál 50 éves kor felett évente ajánlott prosztatarákszűrést végeztetni. Kortól függetlenül évente érdemes továbbá részt venni bőrrákszűrésen, valamint ugyancsak évente javasolt szemészeti és fogászati vizsgálatra is elmenni, utóbbit szájüregi daganatok szűrésével egybekötve.
