A legújabb orvosi kutatások egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nyak kerületének, amely számos betegség fokozott veszélyével kapcsolatba hozható – írj a The Conversation oldalán Ahmed Elbediwy és Nadine Wehida, a Kingston Egyetem biokémikus kutatói. Ha hosszú távú egészségkockázatokról van szó, a legszélesebb körben elterjedt mutató azok felmérésére kétségtelenül a testtömegindex (BMI), amely a testsúly magassághoz viszonyított arányát mutatja meg. Csakhogy a BMI-ből sem lehet teljes bizonyossággal messzemenő következtetéseket levonni. Egy profi testépítőnek például magas lehet a testtömegindexe anélkül is, hogy elhízással küzdene. Éppen ezért is nagyon hasznos további tájékozódási alapként a nyakkerület.
Mit mutat meg a nyakkerület?
„A kutatások arra utalnak, hogy akik nyaka testméretükhöz viszonyítva nagyobb, több súlyos megbetegedés kialakulása kapcsán is emelkedett kockázattal kénytelenek szembenézni. Erre a magyarázat pedig abban rejlik, amit a nyakméret a testzsír testen belüli eloszlásáról árul el, különös tekintettel a felsőtestre” – magyarázza közös cikkében a két szakember. Hozzáteszik, a felsőtestre koncentrálódó zsírból olyan zsírsavak jutnak a vérkeringésbe, amelyek aztán zavart okozhatnak például a koleszterinszint, a vércukorszint, vagy éppen a szívritmus szabályozásában. Lényegében a nyak körfogata egyfajta helyettesítő mérőszámként szolgál a zsigeri zsírra – vagyis arra a káros zsírrétegre, amely a belső szerveket veszi körül.
Ilyen módon a nyak vastagsága összefüggésbe hozható olyan szív- és érrendszeri problémákkal, mint a magas vérnyomás, a pitvarfibrilláció és a szívelégtelenség. A pitvarfibrilláció különösen aggasztó, amely szívritmuszavarként akár vérrögképződéshez és stroke-hoz is vezethet, illetve hosszú távon szívelégtelenséget idézhet elő. A nyakkerület ugyancsak kapcsolatot mutat a koszorúér-betegség kockázatával, azaz a szívet friss vérrel és oxigénnel ellátó artériák szűkületével. De a sor folytatható egyéb típusú betegségekkel is, mint a 2-es típusú cukorbetegség és a terhességi diabétesz, vagy alvászavarokkal, mint az obstruktív alvási apnoé.
Összességében tehát nem jó jel, ha túl nagy a nyak kerülete. Férfiaknál elsősorban a 43, nőknél a 35,5 centiméter feletti értékek értelmezhetők kockázatjelző tényezőként – még akár normál testtömegindex mellett is! Minél inkább meghaladja a nyakkörfogat az említett határértéket, annál jelentősebb kockázatnövekedéssel kell számolni az adott személynél.
Így csökkenthető a kockázat
A nyakkörfogat mérése igen egyszerű. Egy mérőszalagra van csupán szükség hozzá, amelyet a nyak legvékonyabb része köré kell tekerni, ügyelve arra, hogy ne legyen laza, de ne is legyen túl szoros.
„Nem kell azonnal pánikba esni, ha a nyakméreted meghaladja a jelzett határértéket – de azért érdemes komolyan venned a helyzetet. A nyakméret csupán egyetlen kirakósdarab az összképből, amely egészségi állapotodat írja le, mindazonáltal egy fontos mérőszám, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak” – fogalmaz Elbediwy és Wehida. Kiemelik, a jó hír, hogy a nyakkörfogat változtatható életmódunk révén. Rendszeres kardió- és izomerősítő edzések segítségével csökkenthető a felsőtesten felgyülemlett zsírszövet mennyisége, míg megfelelő alvásmennyiség és -minőség révén hatékonyan támogathatjuk anyagcserénket és a szervezet regenerációs folyamatait. Végezetül a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend felesleges kalóriák nélkül is ellátja a testet az esszenciális tápanyagokkal.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: