A vashiány népbetegségnek számít, a fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan akár a lakosság 60-80 százalékát is érintheti legalább egyszer élete során. A menstruáló nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál.
Legyünk tisztában azzal, mi áll a vashiány kialakulásának hátterében! Ha ezeket ismerjük, akkor tudjuk a vashiányt kezelni vagy megelőzni!
A vashiány kialakulásának hátterében állhat:
1. életvitel: a vegetáriánus vagy vegán életmód például gyakori oka a vashiánynak, mert bár a növényi eredetű táplálékok vastartalma magas, az emberi szervezet számára a növényekben lévő vas jóval kevésbé hasznosítható, mint a húsfélékben lévő. Termékeny korú nőknél a rendszeres havivérzés, továbbá a terhesség és a szoptatás, de az intenzív fizikai megterhelés, az aktív sport, a hosszabb távon folytatott diéta vagy a rendszeres véradás is oka lehet a vashiány kialakulásának. Az elhízás általában a szervezet egészét érintő gyulladással jár együtt, ez pedig nehezíti a vasfelszívódást, így a mozgásszegény életmód és az elhízottság is vashiányos állapot kialakulásához vezethet.
2. betegségek: mindkét nemnél előfordulhatnak olyan betegségek – például fekély, daganat, gyulladásos bélbetegség vagy akár aranyér –, amelyek vérzéssel, felszívódási zavarral, emiatt pedig vashiánnyal járhatnak együtt.
3. műtétek: gyomorműtétek, bélrendszeri műtétek ugyancsak gátolhatják a vas hasznosulását, mivel, ha eltávolítják a gyomor vagy a vékonybél egy részét, akkor csökken az a felület, ahol egyébként a vasfelszívódás történik.
4. az intenzív testi és idegrendszeri fejlődés magzat-, csecsemő- és kisgyermekkorban, valamint serdülőkorban is nagyobb vasszükséglettel jár. A serdülők esetében a kamasz lányok vasigényére kiemelten oda kell figyelni, hiszen a gyors testi fejlődés és a menstruáció megjelenése miatt ők különösen veszélyeztetettek lehetnek a vérszegénység kialakulására.
A vashiányra utaló tünetek sokfélék és nem specifikusak, de ha ismerjük és érzékeljük ezeket, akkor időben tehetünk az állapotunk javításáért.
Vashiányban az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- fáradtság, állandó
levertség,
- alvás- és koncentrációs
zavarok,
- fejfájás,
- hajhullás,
- fárasztó, nem
energizáló sporttevékenység,
- hevesen verő szív,
- duzzadt nyelv, töredezett körmök,
- száraz bőr,
- berepedezett ajkak,
- orrnyálkahártya kisebesedése,
- herpesz megjelenése,
- nyugtalan láb szindróma.
Látható a fenti listából, hogy a vashiány tünetei sajnos nem jellegzetesek, ezért gyakran nem is tulajdonítunk nekik jelentőséget. Pedig a vashiányos állapot kezelhető, szűrővizsgálatokkal, egyszerű vérvétellel könnyen ki is deríthető. Minél korábban kezdjük el a vas pótlását, annál hamarabb tudjuk a szervezet vasraktárait visszatölteni, amivel az életminőség javulását érhetjük el. Amennyiben vaspótlásra van szükségünk, feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemivas-tartalmát, ami optimálisan 100 mg körüli legyen!
Kerüljük el a vashiányt életmódbeli változtatásokkal
- Változtassunk az étrendünkön: magas vastartalommal bír a spenót, a mandula, a tökmag és a lencse is. Minden főétkezésnél együnk húsfélét! A vörös húsok – marha, borjú, bárány, nyúl – vastartalma magasabb, mint a fehér húsoké (csirke, pulyka, hal).
- A belsőségeknek (például máj, szív) magas a vastartalma, de a magasabb telítettzsír- és koleszterintartalmuk miatt fogyasztásuk csak havi 1-2 alkalommal javasolt.
- Lehetőleg minden étkezés tartalmazzon C-vitaminban gazdag élelmiszereket, mert ezek segítik a vas felszívódását. Ilyenek például citrusfélék, csipkebogyó, paprika, káposzta, burgonya.
- A nagyobb mennyiségű – napi 3 csészénél több – fekete tea, illetve kávé fogyasztása azonban nem ajánlott, mert a bennük lévő csersavak gátolják a vas felszívódását.
