Köhögést sok minden kiválthat: vírusok, baktériumok, gombák vagy különböző allergén anyagok, légutakba került étel, folyadék vagy tárgyak, különböző gázok - vagy akár hideg levegő -, sérülések, dohányzás, gyógyszerek, krónikus betegségek, illetve olyan elváltozások, mint például az orrmandula-megnagyobbodás, orrsövényferdülés vagy orrpolip. Alapvetően két fajtája létezik, a hurutos (produktív) és a száraz (improduktív vagy más néven nem-produktív) köhögés.
Száraz, improduktív köhögés
A száraz köhögést nem kíséri jelentős mennyiségű nyákürítés. Az irritáló, kaparó érzéssel járó reflexfolyamatot leggyakrabban bakteriális, vírusos, gyulladással - például garat-, légcső- vagy tüdőgyulladással - járó kórképek, allergia, illetve olyan betegségek okozzák, mint például a reflux, pajzsmirigy-megnagyobbodás, krónikus tüdő-, vagy szívbetegség. Az improduktív - azaz köpetmentes - köhögés gyakran elhúzódik , mellkasi fájdalmat, hányást, alvászavart, állandó fáradtságot, kimerültséget, frusztrációt, feszültséget okozhat, ami negatív hatással lehet a teljesítőképességre és a szociális kapcsolatokra is.
Száraz köhögés kezelése esetén fontos a nagy mennyiségű - egész napra, egyszerre kis mennyiségekbe elosztott - folyadékfogyasztás, a gyakori szellőztetés, valamint a megfelelően párás levegő. Mivel ez a fajta köhögés nem jár váladékürítéssel, ezért a csillapítók alkalmazása is indokolt lehet. Segíthet az állapoton a sós vízzel való gargarizálás, orröblítés, inhalálás, valamint a különböző gyógyteák és az izlandi zuzmót tartalmazó készítmények fogyasztása is. Akut vagy heveny állapotnak nevezzük, ha a köhögés kevesebb mint három hétig tart, azonban, ha 8 hétnél tovább elhúzódik, már krónikus, vagy idült köhögésről beszélhetünk. Ekkor már minden esetben érdemes fül-orrgégész szakorvosi segítséget kérni, és utánajárni a kiváltó okoknak.
Hurutos, produktív köhögés
A hurutos köhögés nagy mennyiségű nyák ürítésével jár együtt; célja a légutakban található váladék felszakítása és eltávolítása a szervezetből. Leggyakoribb oka a meghűléses, vagy szezonális, vírusos megbetegedések, hörghurut, nyálkahártya-, orrmelléküreg- vagy tüdőgyulladás. A hurutos köhögés kezelésénél elsődleges cél a köpetürítés elősegítése, ezért ebben az esetben mellőzni kell a köhögéscsillapítók nappali használatát. Minél több időt tölt a letapadt váladék a légutakban és a tüdőben, annál inkább megnő az esélye a kórokozók elszaporodásának és a másodlagos bakteriális fertőzések kialakulásának.
Hurutos köhögés esetén szintén nagy figyelmet kell fordítani a folyadékfogyasztásra, emellett fontos a pihenés és az ágynyugalom is. A váladék felszakadását és távozását a gyógyteák mellett segítheti a forró vízben való zuhanyzás, valamint javasolt már az első tünetek megjelenésétől kezdve köptetőket vagy hurutoldókat alkalmazni. A köptetők a légúti nyák termelődését fokozva erőteljesebb köhögési ingerre késztetik a szervezetet, a hurutoldók pedig a váladékot apróbb részekre bontva segítik azt felköhögni. Jól alkalmazhatóak a többféle kiszerelésben kapható, 2 éves kortól szedhető acetilcisztein hatóanyag tartalmú hurutoldók, amelyeket napközben - az utolsó adagot legkésőbb az alvás előtt 3-4 órával - kell beszedni, így nem befolyásolják a nyugodt, pihentető alvást sem. Éjszakára a sós inhalálás, valamint az orrcseppek és orrspray-k - esetleg köhögéscsillapítók - használata mérsékelheti a tüneteket.
Amennyiben a krónikus, hurutos köhögés nem mérséklődik vagy elhúzódik, esetleg magas láz, légzési nehézség, véres köpet, mellkasi fájdalom, állandó fej- vagy fülfájdalom jelentkezik, minden esetben szükséges az orvosi kivizsgálás, mivel ezek a tünetek akár súlyosabb légúti betegségekre is utalhatnak.
OACC1977/02.22
A cikk a Sandoz Hungária Kft megbízásából készült.
