Bármily meglepő, a fiatalabb, negyven év alatti nők között is sokan tudnának arról beszámolni, hogy bizony volt, hogy elcsurrant, aminek nem kellett volna. A kemény dohányosoknál az átlagosnál gyakoribb köhögés hozhatja elő vagy súlyosbíthatja a helyzetet. Nem kedvez a túlzott kávé- és teafogyasztás sem.
Kislányok
Valahányszor eszünk vagy iszunk, szervezetünk folyadékot vesz fel. A vesék kiszűrik a felesleges anyagokat, és folyamatosan vizeletté dolgozzák fel azokat. A folyadék a vesékből a húgyhólyagba jut. Ahogy a hólyag fokozatosan megtelik, kitágul, és a feszült hólyagfalból impulzusok indulnak az agyba. Ekkor tudatosul az emberben a vizeletürítés szükségessége. Amikor elértük a toalettet, az agy utasítást küld a kitágult hólyagnak, hogy kipréselheti a vizeletet, majd összehúzódhat. A legtöbb ember naponta négy-nyolc alkalommal üríti húgyhólyagját. Ha a húgyhólyag nagyon telt állapotban van, de valamiért mégsem lehet elmenni a WC-re, bizony előfordulhat, hogy már nem bírja az ember tartani. A kislányok különösen hajlamosak rá, hogy halogassák a dolgot, és aztán hirtelen tör rájuk az inger. Nos, ennek nem sok köze van az inkontinenciához, azt viszont érdemes megjegyezni, hogy kiskamasz és lánykorban sokszor el kell mondani az ifjú hölgyeknek, mennyire fontos, hogy ne tartsák vissza a vizeletet, illetve mindig alaposan ürítsék ki a hólyagjukat. A kismennyiségű vizeletvesztés ilyen korban általában átmeneti jelenség, gyakran felfázásos hólyaghurut tünete, melynek kezelése egyszerű és hatékony. Fiatal lányok is észlelhetnek vizeletelcsöppenést tornaórán, megerőltető gyakorlatok után, önfeledt nevetés alkalmával. Ez már lehet egyfajta hajlam jele.
Kismamák és az inkontinencia
A terhesség alatt a kismamák 30-50%-ának vannak kisebb-nagyobb vizelettartási nehézségei. A szülés után a probléma általában magától rendeződik, miután a hólyagra már nem nehezedik rá a baba, a méhlepény és a magzatvíz súlya. Normális lefolyású szülés után csak a nők negyedénél marad fenn bizonyos mértékű inkontinencia, amely azután idővel tovább csökken. A szülés és főként a terhesség csak észlelhetővé teszi az amúgy is meglévő izomgyengeséget. A császárosokat, kevésbé sújtja a kellemetlenség, mivel náluk a természetes úton történő szülés idején a fokozott hasűri nyomás sem éri a gátat.
Érdemes megszívlelni: ha egyszer jelentkezik az inkontinencia, akkor mindenképpen olyan izom- és/vagy idegsérülés történt, ami előbb-utóbb megint hajlamosít, tehát nem szabad csupán annyiban hagyni, hogy az ember örül a panasz megszűnésének.
A fiatal szervezet - főként, ha rendszeres nemi életet él, az orgazmus medenceizom-edző szerepének köszönhetően - hamar regenerálja az érintett izmokat, de később, a változás korában, illetve a szexuális élet intenzitásának csökkenésével a vizelettartási nehézség várhatóan megint kiújul majd. A jövőjükre gondoló asszonyok ezért igyekeznek minél hamarabb segíteni szervezetüknek a szülés utáni regenerálódásban. Erre a legalkalmasabb az inkontinencia-torna. Megoszlanak a vélemények róla, hogy a szülés után mennyi idővel érdemes nekikezdeni.
A szülés utáni hatodik hetet érdemes kivárni a gyakorlatok kíméletes elkezdésével, amelyeket tanfolyamon, CD-ről, könyvből lehet elsajátítani. Kezdetben még csak nagyon mérsékelt intenzitással, lassan szabad végezni a gyakorlatokat. A medencefenék izmainak finom tornáztatása a terület vérellátását javítva elősegíti, gyorsítja a sérülések gyógyulását. Ha műtéti sebek is vannak, akkor ezek gyógyulását meg kell várni.
Természetesen, amennyiben kifejezett anatómiai eltérések észlelhetők a szülés után, a tartós gyógyuláshoz gyakran hasi vagy hüvelyi műtét elvégzése vezet, amivel viszont meg szokták várni, hogy minden tervezett baba megszülessen. Harmincöt év felett minden negyedik nőnél jelentkezik a probléma. Ezt az arányt legfőképpen a terhesség és a szülés okozza.
A betét kéznél van - de melyik?
A menstruáló nőknek kézenfekvő és a lehető legdiszkrétebb megoldás a menstruációs vérzés felfogására használatos betéttel elintézni azt a néhány csepp vizeletet. Kétségtelen, hogy van igazság a dologban, mégis célszerűbb a speciálisan vizelet-felfogásra alkalmas eszközökhöz folyamodni. A vizelet ugyanis könnyű, és nagy mennyiségben ürül, míg a menstruációs vér sűrűbb és lassabban távozik. A két különböző folyamat két különböző nedvszívó módszert igényel, nem is beszélve az eltérő bomlástermékekről, amik a kellemetlen szagot okozzák. A vizelet szagának semlegesítésére az inkontinencia-betétek külön erre a célra kifejlesztett szagmegkötő magot tartalmaznak, emellett pedig semmivel sem méretesebbek, feltűnőbbek mint menstruációkor alkalmazott társaik.
