Fertőző betegségek

A több évtizede folyó globális kutatásoknak köszönhetően hamarosan új, hosszabb távon védelmet nyújtó megelőző kezelések állhatnak majd rendelkezésre az évente több mint százezer gyermek halálát okozó légúti óriássejtes vírus, az RSV ellen.

A paradicsomláznak nevezett betegség paradicsom méretű hólyagokat okoz a bőrön. Indiában bukkant fel főleg az ötévesnél fiatalabb gyerekek körében. Egyelőre nem ismerik az okát és gyorsan fertőz, ezért kutatók veszélyesnek tartják, igaz, nem életveszélyesnek.

Egy nyaraláson kapta el a férfi a három vírust.

Kijöttek a friss nemzetközi számok, egy nap alatt több százezren betegedtek meg a világon a COVID-19 fertőzésben.

Segíthet megelőzni a koronavírus-fertőzés okozta szaglás- és ízlelésvesztést egy, eredetileg a hasnyálmirigy-gyulladás kezelésére kifejlesztett gyógyszerhatóanyag – állítják amerikai kutatók.

Egy nemzetközi kutatócsoport megerősítette, hogy a kínai Wuhanban működő Huanan tenger gyümölcsei nagybani piacon értékesített élő állatok voltak a legvalószínűbb forrásai a COVID-19 világjárványnak, amely eddig közel 6,5 millió emberéletet követelt. Már az első emberi fertőzés dátuma is megvan.

Nem tudhatjuk, mit várjunk a koronavírus-járvány elkövetkező hullámától, ezért mindenképpen indokolt most az óvatosság – hívta fel a figyelmet dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriuma munkatársa.

Az elmúlt hétvégén újabb két Afrikán kívül országból jelentettek majomhimlős megbetegedést. Korábban sem Kubában, sem Indonéziában nem volt példa hasonló esetre.

Kisebb mennyiségben, bőrbe beadva is elegendő antitest képződik a majomhimlő ellen az Imvanex oltóanyag hatására – közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).

A koronavírus elleni két alapoltás, valamint a harmadik emlékeztető oltás mindenkinek javasolt Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint. Úgy fogalmazott, ezeket az oltásokat mindenkinek „meg kell szereznie”.

Bár a koronavírus-járványnak még nincs vége, máris itt egy újabb fertőző betegség, ami világszerte terjed: a majomhimlő. Az új kórról rengetegféle információ kering mostanában – ezek egy része azonban nem igaz. Az alábbiakban leszámolunk néhány igen elterjedt, majomhimlővel kapcsolatos álhírrel.

A német-dél-koreai cég új vakcinája a koronavírus laboratóriumban tenyésztett tüskefehérjének egy változatát tartalmazza.

A COVID-19 fertőzésből felépülők körében a kognitív betegségek kockázata jelentősen nagyobb, mint más légúti fertőzéseknél, hasonlóan a szorongásos és depressziós tünetekhez. Jó hír viszont, hogy az utóbbi jellemzően két hónapon belül enyhül.

Az állat a gazdáival közös ágyban feküdt, így kaphatta el tőlük a majomhimlő vírusát.

Hallottunk már a sertéspestisről, a kergemarhakórról, a madárinfluenzáról, sőt, a szamárköhögésről és a torokgyíkról is. Miért éppen a majomhimlőt akarják átkeresztelni oly elszántan a közegészségügyi szervezetek és a tudósok? Merthogy egy ideje komoly erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében.

A szerdán közölt, összesített hazai járványadatok alapján az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma 16 249. Múlt héten 117 beteg hunyt el.

Képünkön egy járókelő halad el a londoni Covid Emlékfal előtt.

Mind a majomhimlő vírusának, mind az általa okozott megbetegedésnek új nevet tervez adni az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A névváltoztatás célja a káros félreértések és stigmák megszüntetése.

A majomhimlő-járvány terjedésével párhuzamosan egyre több esettörténet lát napvilágot. A betegek egy része – edukációs céllal – ugyanis igyekszik minél több emberrel megosztani, pontosan mivel járhat a fertőzés.

Hozzánk is megérkezett a majomhimlő elleni védőoltás: Magyarország 2560 adag vakcinát kap, amely 1280 ember oltására elegendő – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Elsőként hagyta jóvá a brit gyógyszerhatóság (MHRA) a Moderna úgynevezett bivalens vakcinájának emlékeztető oltásként történő alkalmazását felnőttek körében. Az oltóanyag mind a koronavírus eredeti, mind az újabb omikron változat ellen védelmet nyújt.

Az orvosok szerint jelentősen aluldiagnosztizált kórképnek minősül a hosszú COVID, vagyis jóval több embert érint, mint amennyiről a kórházi feljegyzések alapján tudunk. Ráadásul a gyerekek között is nagyon sokan küzdenek több hónapig az elhúzódó panaszokkal.