Az idei évben komoly aggodalmakat okoz a tengerentúlon a madárinfluenza. A kórokozó számos tehenészetben felbukkant, megbetegítve az ott tartott szarvasmarhákat, továbbá az amerikai járványügyi hivatal (CDC) legfrissebb adatai szerint eddig 7 államban összesen 58 humán fertőzést regisztráltak. Az emberi esetek – két ismeretlen eredetű fertőzést leszámítva – mind baromfitelepek és tehenészetek dolgozóit érintették, akik szoros közelségben dolgoztak nap mint nap a megbetegedett haszonállatokkal. Egy új kutatás szerint azonban egyetlen mutáció is veszélyes lépés lehet affelé, hogy a H5N1-es madárinfluenza emberről emberre is képes legyen hatékonyan terjedni. Mindez pedig egy újabb világjárvánnyal fenyegetne.
Mint azt a ScienceAlert írja, a fertőzés kialakításához a vírusnak találnia kell egy olyan receptort a gazdatest sejtjein, amelyhez kapcsolódni tud. A H5N1-es madárinfluenza 2.3.4.4b törzse, amely az Egyesült Államokban szórványosan már emberi megbetegedéseket is kiváltott, elsősorban madarakban és egyéb állatfajok találja meg egyelőre ezt a receptort. A kaliforniai Scripps Kutatóközpont tudósai szerint azonban mindössze egy fehérje mutációja a vírusban is előidézheti, hogy az a madarak receptora helyett az emberi receptorokra váljon érzékennyé. A Q226L nevű mutáció lényegében olyan lenne, mintha a vírus kapna egy új szemüveget, amellyel jobban látná, hova tud kapcsolódni az emberei sejtek felületén. „Ez a mutáció olyan kapaszkodót jelentene a vírus számára a humán sejteken, amilyennel korábban nem rendelkezett. A felfedezés éppen ezért egy figyelmeztető jel, hogy a vírus képes lehet alkalmazkodni az emberhez” – húzta alá James Paulson biokémikus, a Science című folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője.
A felfedezés nyilvánvalóvá teszi, milyen fontossággal bír a H5N1-es madárinfluenza folyamatos nyomon követése. A kutatók mindazonáltal hangsúlyozzák, hogy az általuk bemutatott mutáció önmagában még nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy a vírus emberről emberre is könnyen tudjon terjedni, ezáltal nagyobb járványokat kirobbantani. Ahhoz, hogy pontosabban megérthessék a kockázatokat, további kutatásokra lesz szükség a területen, ami egyben ahhoz is eszközt nyújthat, hogy meg lehessen előzni egy potenciális világjárványt. „Ha továbbra is figyelemmel követjük a genetikai változásokat, akkor amint azok megtörténnek, máris előnnyel indulhatunk, és felkészültek várhatjuk a fokozott fertőzőképesség első jeleit” – emelte ki Ian Wilson biológus, a tanulmány vezető szerzője.
Borítókép: Getty Images
