Október első felében Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, majd Fejér és Hajdú-Bihar megyéből is jelentettek laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt madárinfluenzás megbetegedéseket lúd- és kacsaállományokban. Sőt, a Nébih már szeptember végén arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadmadarakban megjelent a vírus magas patogenitású H5N1 altípusa, és később is ezt a kórokozót jelölték meg a megyei járványkitörések kiváltójaként. Mindez természetesen komoly veszélyhelyzetet teremt a hazai baromfitenyésztésben, emellett viszont joggal merül fel a kérdés, hogy vajon lehet-e humán egészségügyi vonatkozása is.
Annál is inkább, mert az Egyesült Államokban március óta számos tehenészetben felbukkant a fertőzés az ott tartott szarvasmarhák körében. Sőt, az amerikai járványügyi hivatal (CDC) legfrissebb adatai szerint immár 20 főre emelkedett a madárinfluenzával diagnosztizált emberi betegek száma a tengerentúlon. Legtöbbjük az érintett tehenészetek vagy baromfitelepek dolgozója, illetve van egy eset, amelynek eddig tisztázatlan a forrása. Mindenesetre úgy tűnik, a madárinfluenza képes madarakról emlősökre, illetve madarakról és emlősökről is az emberre terjedni.
Itt jön képbe a hazai járvány, hiszen az Egyesült Államokban is a H5N1-es influenzavírus felelős a kialakult helyzetért. Fontos persze hozzátenni, hogy a CDC állásfoglalása szerint a vírus közegészségügyi kockázata továbbra is alacsony. Mégis felmerül a kérdés, hogy vajon itthon is kell-e tartanunk a madárinfluenzától. Az ügyben megkerestük a Nébih-et, amely válaszában rögtön hangsúlyozta, hogy a Magyarországon terjedő madárinfluenza más vírustörzsbe, illetve más genetikai alcsoportba tartozik, mint amely szarvasmarhákat és embereket betegített meg egy kontinenssel távolabb. „Az Egyesült Államokban megbetegedést okozó vírustörzs csak ott van jelen, míg Európában más vírustörzsek okoznak baromfijárványokat” – szögezte le a hatóság.
Az influenzavírusoknak több típusát is ismerjük. A legfőbb osztályozás a latin ABC betűi szerint az influenza A, B, C és D. Ezek közül jellemzően az első három okoz emberi megbetegedéseket. Nagyobb járványok, akár pandémiák az influenza A típusához köthetőek. Ezen a csoporton belül további altípusokat különböztetünk meg a vírusok felületén megtalálható fehérjék alapján. E fehérjék közé tartozik a hemagglutinin és a neuraminidáz, amelyek a kórokozó fertőzőképességét biztosítják. Számos kombinációban előfordulhatnak, amelyeket számokkal jelölünk. A hemagglutininnek ma 16, a neuraminidáznak 9 változata ismert. Madarak körében elsősorban a hemagglutinin 5-ös és 7-es változata terjed könnyed, e körbe tartozik ugye a H5N1 influenzavírus is. Fontos azonban, hogy minden altípust további törzsekre lehet bontani genetikai jellemzőik alapján. (Források: 1, 2.)
Persze ez sem jelenti azt, hogy a hazai baromfijárványokért felelős vírus ne lenne képes emlősöket is megbetegíteni. Idén májusban egy Jász-Nagykun-Szolnok megyében elpusztult házimacskánál is azonosították például a kórokozót, illetve a Nébih válaszából az is kiderül, hogy egy másik – külön meg nem nevezett – emlősfajnál szintén kimutatták azt. „Valószínűleg a fertőzés forrása vadon élő madár volt. Emlősről emlősre terjedést nem állapítottunk meg, emberből pedig hazánkban nem mutatták ki a madárinfluenza vírusát” – közölték a válaszlevélben. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint alacsony a kockázat, hogy Európában emberi megbetegedést váltson ki a madárinfluenza.
Borítókép: Getty Images
