Koronavírus: ezért aggódnak a tudósok

Hiába igazolják klinikai vizsgálatok az egyes koronavírus elleni oltóanyagok hatékonyságát, az új vírusmutációk a tudósok szerint aggodalomra adhatnak okot.

Megváltoztatta álláspontját a koronavírus-járvány lefolyásáról Chris Murray, a Washingtoni Egyetem szakértője, akinek koronavírussal kapcsolatos előrejelzéseire világszerte sokan adnak. Ahogy azt a Reutersszel is megosztotta, Murray egészen a közelmúltig bízott benne, hogy a koronavírus elleni vakcinák - és a fertőzésen átesett emberek védettsége - segíthetnek az egyes országoknak a nyájimmunitás elérésében, és hamarosan szinte teljesen megszüntethető lesz a vírus további átvitele. De múlt hónapban, egy Dél-Afrikában végzett klinikai kísérlet adatai megingatták ebben. Ugyanis nemcsak az derült ki, hogy a gyorsan terjedő koronavírus-variánsok - mint például a brit, a dél-afrikai, a brazil, vagy az azóta felbukkant legújabb változatok - gyengíthetik a vakcinák hatékonyságát, hanem az is, hogy ezek kijátszhatják a fertőzésen átesett emberek immunrendszerét, újra megbetegítve őket. Vagyis a járvány mielőbbi leküzdésének lehetősége, ami - elméletileg - már szinte karnyújtásnyira volt, most eloszlani látszik.

globális járvány
globális járvány

Változott a tudósok álláspontja a vírussal kapcsolatban

A Reuters témával foglalkozó írásában tizennyolc, a járvány alakulását naprakészen követő tudóst kérdezett meg a jövőbeni kilátásokról. Murray-hez hasonlóan a legtöbben úgy vélik, hogy a koronavírus kontrollálásával kecsegtető vakcináció sikere - melyet a Pfizer és Moderna oltóanyagának 95 százalékos hatékonysága látszott alátámasztani - az új vírusváltozatok megjelenése és gyors terjedése miatt veszélybe kerülhet. A legtöbben azt valószínűsítik, hogy a SARS-CoV-2 nemcsak endémiás, vagyis egyes területekre szorítkozó vírusként marad velünk a következő években, hanem továbbra is szabadon kering majd a közösségekben, világszerte jelentős számú megbetegedést és halálesetet okozva.

Éppen egy éve, a világjárvány elején vezető tudósok még arra figyelmeztettek, hogy a vírus endémiássá válhat, vagyis időről időre újra felbukkanhat majd valamelyik területen, kontinensen. Ahogy telt az idő, közülük sokan megnyugodtak, hogy SARS-CoV-2 vírus nem változik annyira jelentősen és gyorsan, hogy még elterjedtebbé vagy halálosabbá váljon. A novemberi nagy áttörés után, amikor kiderült, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna mRNS-alapú vakcinája a klinikai tesztek során 95 százalékos hatékonysággal akadályozta meg a koronavírusos megbetegedést, (sokkal eredményesebben, mint az influenza elleni oltás az influenzát), még úgy tűnt, hogy a koronavírus "védtelen az immunizációval szemben". Sok tudós és kutató abban reménykedett, hogyha már elsőre ilyen hatékony oltóanyagokat sikerült kifejleszteni, egy gyors oltási folyamat után a COVID-19 gyakorlatilag megszüntethető lesz. Az optimizmus egészen decemberig tartott, amikor az Egyesült Királyságban azonosították a B.1.1.7. elnevezésű mutációt, ami minden eddigi változatnál gyorsabban terjed - becslések szerint 30-70 százalékkal fertőzőbb a korábbi változatoknál.

A vírusok mutálódása természetes folyamat, nincs olyan vírus, aminél ne lenne megfigyelhető. Így csak idő kérdése volt, mikor bukkan fel a 2019 végén felfedezett új típusú koronavírus első mutációja. És bár ez majdnem egy évbe telt, azóta több aggasztó vírusvariáns is terjedni kezdett világszerte. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni az egyes típusokról. Részletek!

Egyesek bíznak benne, hogy a járványügyi kilátások hamarosan javulhatnak. A rekordsebességgel kifejlesztett új vakcinák ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint még akkor is megakadályozzák a kórházi kezeléssel végződő súlyos megbetegedést és az elhalálozást, ha esetleg az oltottak elkapják a valamelyik új vírusváltozat okozta fertőzést.

A legújabb oltóanyagok fejlesztői ráadásul már ezeket is számba veszik. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyére váró Janssen-vakcina esetében például nemrég fejeződött be az Egyesült Államokban a harmadik fázisú klinikai vizsgálat, amely során már az új változatokkal szemben is tesztelni tudták az oltóanyag hatékonyságát. Erről egy dél-afrikai vizsgálat kimutatta, hogy 82 százalékban véd a súlyos megbetegedés, 100 százalékban pedig a halálozás ellen. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), amely sürgősségi felhasználásra már engedélyezte ezt a vakcinát felnőtteknél, közölte, hogy a brit és a brazil vírusváltozat ellen is védelmet nyújthat.

A Pfizer-BioNTech oltóanyagának hatékonyságát is alátámasztó klinikai vizsgálatokat még 2020 nyarán és őszén végezték, az újabb vírusváltozatok felbukkanása előtt. Január végén az egyelőre még egyetlen országban sem engedélyezett Novavax vakcináról derült ki, hogy míg a klinikai vizsgálati eredmények alapján az Egyesült Királyságban 89 százalékos hatékonyságú, addig Dél-Afrikában az ottani változattal szemben már csak 50 százalékos hatékonysággal véd. Az AstraZeneca oltóanyaga esetében is hasonlóan alakultak a dél-afrikai eredmények.

Egy nyugtalanító becslés

Murray szerint az új vírusváltozatok gyors terjedése a következő télen komoly gondot okozhat: a kórházi kezelésre szoruló vagy a betegség következtében elhunytak számát Amerikában négyszer nagyobbra teszi, mint influenza esetén. A becsléshez 65 százalékos hatékonyságú vakcinát vett alapul, és azzal kalkulált, hogy télig az amerikai lakosság legalább fele megkapja azt. Globális szinten június 1-ig világszerte 690 ezer új halálesettel számol.

Ahogy korábban írtunk róla, az előrejelzéseket nehezíti, hogy egyelőre a kutatók is csak megbecsülni tudják, meddig tart majd az egyes koronavírus elleni vakcinák kialakította immunvédelem (a legtöbb oltóanyag esetében minimum hat hónapra tippelnek), és milyen gyakran kell majd újraoltatni magunkat. Luke O'Neill biokémikus, a dublini Trinity College professzora úgy véli: van rá esély, hogy a védőoltásokkal tartós immunitást szerezzünk a koronavírus ellen. De ez valószínűleg nem tart majd annyi ideig, mint például a kanyaró esetében megszerezhető - élethosszig tartó - védettség.

Hogyan lehetne meggyőzni az oltáselleneseket? Részleteket korábbi cikkünkben olvashat.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció