Ahogy már mi is beszámoltunk róla , az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a múlt héten világjárványnak minősítette az új koronavírus okozta járványt , amely már több mint 100 országban megjelent. Azonban nem ez az első világjárvány az emberiség történetében - egy évszázaddal ezelőtt például egy igazán súlyos egészségügyi válságot idézett elő a spanyolnáthajárvány. A járvány főként annak köszönheti az elnevezést, hogy a spanyol sajtó az elsők között számolt be Európában a betegségről, még 1918 májusában. De mit tudunk még erről a járványról, és vajon hasonlít-e bármiben a most rohamosan terjedő kórhoz? Mutatjuk.
Sok a különbség
A statisztikákban egyelőre nincs semmi hasonlóság. Egy évszázada ugyanis több tízmillióan haltak meg öt földrészen, a jelenlegi világjárvány pedig eddig néhány ezer áldozatot szedett. A két vírus sem ugyanaz: a spanyolnátháé (lényegében influenzáé) A típusú, most pedig koronavírus tombol. Emellett a két járvány kontextusa is radikálisan különbözik - mutatott rá Freddy Vinet geográfus, a montpellier-i Paul Valéry Egyetem tanára, aki 2018-ban jelentetett meg könyvet a spanyolnátha történetéről La Grande Grippe (A nagy influenza) címmel. Lényeges különbség, hogy a spanyolnátha az első világháború idején "médiaárnyékban" zajlott, hiszen inkább a háborúval voltak tele az újságok. A koronavírus esetében ellentétes a helyzet - jegyezte meg a természeti katasztrófák és veszélyek szakértője.
Máshogy reagáltak az országok
Az új típusú koronavírus 2019 vége óta rohamosan terjed, így az érintett országok egyre szigorúbb, átgondoltabb és összehangoltabb intézkedéseket tesznek a járvány megfékezése érdekében. A spanyolnátha idején azonban nem reagáltak ilyen összeszedetten az államok. A hatóságoknak a háború miatt rengeteg más gondjuk is volt, ezért fel sem fogták a probléma súlyosságát. Franciaországban például csak 1918 őszén vették észre, mekkora károkat okoz a kór - de a járvány addigra már gyakorlatilag elérte a csúcspontját. Igaz, akkor is zártak be nyilvános helyeket, de nem egységesen - a hatóságok csak vaktában kapkodtak. "Annyi beteg volt, hogy nem volt elegendő munkaerő, se felszerelés, hogy végrehajtsák az olyan intézkedéseket, mint a nyilvános helyek fertőtlenítése" - magyarázta a szakértő.
A spanyolnátha-járvány teljesen szétzilálta a francia hadsereget, de minden ország hasonló cipőben járt, ezért úgy ítélik meg, hogy a betegségnek nem volt döntő hatása a háború kimenetelére - mondta a földrajztudós. A valóban hatékony karanténokat az amerikai hadsereg távoli szigeteken - például Szamoán - működtette, ezek voltak azok az egyedüli helyek, amelyek elkerülték a sorscsapást.
Az 1918 márciusában az Egyesült Államokban megjelent spanyolnátha eredete egyébként ma sem ismert. Lehetséges, hogy Kínából indult ki, akárcsak az új típusú koronavírus , egyelőre azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá ezt a feltevést.
"Hipochonder vagyok, de már rohadtul elegem van a koronavírus okozta hisztiből" - olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
