Koronavírus: ebben más, mint a spanyolnátha

Az 1918-ban pusztító spanyolnáthajárvány világszerte 50 millió áldozatot szedett. Ez az egészségügyi válság referenciaként szolgál a modern pandémiákhoz - vagyis a több földrészre kiterjedő járványokhoz -, de vajon tanultunk-e belőle annyira, hogy az segítsen megfékezni a jelenleg tomboló koronavírus-járványt?

Ahogy már mi is beszámoltunk róla, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a múlt héten világjárványnak minősítette az új koronavírus okozta járványt, amely már több mint 100 országban megjelent. Azonban nem ez az első világjárvány az emberiség történetében - egy évszázaddal ezelőtt például egy igazán súlyos egészségügyi válságot idézett elő a spanyolnáthajárvány. A járvány főként annak köszönheti az elnevezést, hogy a spanyol sajtó az elsők között számolt be Európában a betegségről, még 1918 májusában. De mit tudunk még erről a járványról, és vajon hasonlít-e bármiben a most rohamosan terjedő kórhoz? Mutatjuk.

koronavírus, koronavírus-járvány, spanyolnátha, világjárvány, óvintézkedések
Az új koronavírus rohamosan terjed, de a legtöbb ország még időben reagált. Fotó: Getty Images

Sok a különbség

A statisztikákban egyelőre nincs semmi hasonlóság. Egy évszázada ugyanis több tízmillióan haltak meg öt földrészen, a jelenlegi világjárvány pedig eddig néhány ezer áldozatot szedett. A két vírus sem ugyanaz: a spanyolnátháé (lényegében influenzáé) A típusú, most pedig koronavírus tombol. Emellett a két járvány kontextusa is radikálisan különbözik - mutatott rá Freddy Vinet geográfus, a montpellier-i Paul Valéry Egyetem tanára, aki 2018-ban jelentetett meg könyvet a spanyolnátha történetéről La Grande Grippe (A nagy influenza) címmel. Lényeges különbség, hogy a spanyolnátha az első világháború idején "médiaárnyékban" zajlott, hiszen inkább a háborúval voltak tele az újságok. A koronavírus esetében ellentétes a helyzet - jegyezte meg a természeti katasztrófák és veszélyek szakértője.

Máshogy reagáltak az országok

Elkerülhetetlennek tartom, hogy két hónapra lezárjuk a világot - írta vasárnap a közösségi médiában Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató. Olvasson tovább!

Az új típusú koronavírus 2019 vége óta rohamosan terjed, így az érintett országok egyre szigorúbb, átgondoltabb és összehangoltabb intézkedéseket tesznek a járvány megfékezése érdekében. A spanyolnátha idején azonban nem reagáltak ilyen összeszedetten az államok. A hatóságoknak a háború miatt rengeteg más gondjuk is volt, ezért fel sem fogták a probléma súlyosságát. Franciaországban például csak 1918 őszén vették észre, mekkora károkat okoz a kór - de a járvány addigra már gyakorlatilag elérte a csúcspontját. Igaz, akkor is zártak be nyilvános helyeket, de nem egységesen - a hatóságok csak vaktában kapkodtak. "Annyi beteg volt, hogy nem volt elegendő munkaerő, se felszerelés, hogy végrehajtsák az olyan intézkedéseket, mint a nyilvános helyek fertőtlenítése" - magyarázta a szakértő.

A spanyolnátha-járvány teljesen szétzilálta a francia hadsereget, de minden ország hasonló cipőben járt, ezért úgy ítélik meg, hogy a betegségnek nem volt döntő hatása a háború kimenetelére - mondta a földrajztudós. A valóban hatékony karanténokat az amerikai hadsereg távoli szigeteken - például Szamoán - működtette, ezek voltak azok az egyedüli helyek, amelyek elkerülték a sorscsapást.

Az 1918 márciusában az Egyesült Államokban megjelent spanyolnátha eredete egyébként ma sem ismert. Lehetséges, hogy Kínából indult ki, akárcsak az új típusú koronavírus, egyelőre azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá ezt a feltevést.

"Hipochonder vagyok, de már rohadtul elegem van a koronavírus okozta hisztiből" - olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +34, +39 °C
Minimum: +17, +25 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is megjelennek, ezekből egy-egy helyi zivatar is kialakulhat. Estétől a Dunántúlon nő meg a zivatarhajlam. Megélénkülő délies szél mellett 34, 39 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Pénteken front nem érkezik. A nagy melegben az álmatlanság, a tompaság hátráltathatja mindennapi tevékenységében, egyre gyakoribb és egyre erősebb lehet a fejfájás és a migrén is. Főleg a szívbetegek és a vérnyomás-panaszokkal élőket viseli meg folyamatos meleg, amennyiben ebbe a csoportba tartozik, akkor egész nap kerülje a megterhelő tevékenységeket! A növekvő fülledtség hatására légzési nehézségek is jelentkezhetnek, a zivatarok területén pedig romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)