A COVID-19 súlyos idegrendszeri szövődményekhez - gyulladás, pszichózis, delírium - vezethet - derül ki a University College London (UCL) tudósainak legújabb kutatásából. A kutatók 43 beteg esetét vizsgálták meg, akiknél időleges agyi működési zavar, stroke, idegkárosodás vagy más súlyos agyi rendellenesség jelentkezett. Korábbi kutatások szintén arra a következtetésre jutottak, hogy az új betegség károsíthatja az agyat.
A SARS-CoV-2-vírus okozta COVID-19 elsősorban légzőszervi betegség, amely a tüdőt veszélyeztetheti, de neurológusok és agyspecialisták szerint egyre több a bizonyíték arra, hogy az idegrendszerre gyakorolt hatása is aggasztó lehet. "Azt még meg kell vizsgálni, hogy a pandémiához kapcsolódóan elterjedhet-e széles körben agykárosodás, mint ahogy történt az 1918-as spanyolinfluenza utáni enkefalitisz lethargika (az atípusos agyvelőgyulladás egy formája) kapcsán az 1920-as, 1930-as években" - mondta el Michael Zandi, az UCL neurológusa, a kutatás egyik vezetője.
A Brain című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány a vizsgált esetek között kilenc olyan páciensről is beszámolt, akiknél az agyi gyulladás mellett ADEM (akut disszeminált enkefalomielitisz) betegséget is megállapítottak. Ez utóbbi általában fertőzések után lép fel. Heveny agyi és gerincvelői duzzanatot okozhat, ami az úgynevezett mielinhüvelyt, az idegsejtek hosszú nyúlványait beburkoló réteget károsítja. Tünetként a szklerózis multiplexéhez hasonló panaszok, így gyengeség, egyensúly- és látásvesztés jelentkezhet.
"Mivel a vírus csak néhány hónapja van jelen, nem tudhatjuk, mi mindent okoz hosszú távon, az orvosoknak azonban tudniuk kell a lehetséges idegrendszeri hatásokról" - mondta el Ross Paterson, a kutatás másik vezetője.
Egy svájci kutatás szerint a gyerekek is éppúgy terjeszthetik az új koronavírust, mint a felnőttek. Részleteket társoldalunk, az nlc.hu cikkében olvashat.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: