Bár a világ számos részén gyorsan terjed, és az új fertőzések egyre nagyobb százalékáért felelős, továbbra is kérdőjelek lengik azonban körül, hogy a COVID-19 ellen eddig beadott védőoltások milyen mértékű védelmet nyújtanak a delta vírusvariánssal szemben. A CDC szakemberei éppen ezért elvégeztek a témában egy részletes elemzést, amihez kilenc állam 187 kórháza és 221 sürgősségi osztálya közel 33 ezer páciensének adatait használták fel - olvasható a központ múlt pénteki közleményében . A vizsgált időszak az idén június és augusztus közötti periódusra koncentrálódott, mivel ekkortól vált dominánssá az érintett államokban a delta variáns. A vizsgálatban csak olyan személyek adatait vették figyelembe, akik vagy legalább két héttel kórházi látogatásukat megelőzően megkapták a teljes oltási sorozatot, vagy egyáltalán nem kaptak védőoltást az új koronavírus ellen.
Az így kapott eredmények szerint a beoltott csoport tagjainak 3,1 százalékánál alakultak ki COVID-19-re utaló tünetek, vagy igazoltak náluk laboratóriumi teszttel új típusú koronavírus-fertőzést. Ugyanez a mutató a kontrollcsoport, azaz az oltatlanok körében jelentősen magasabbnak bizonyult a maga 18,9 százalékával. Ezen felül a vakcinák összességében 86 százalékos hatékonysággal voltak képesek megelőzni a kórházi ellátást szükségessé tevő COVID-19 kialakulását. A 75 évnél idősebb korosztályban csupán 76 százalékos hatékonyságot állapítottak meg a CDC szakemberei, míg a 18-74 év közöttiek esetében 89 százalékos értéket határoztak meg.
Életkortól függetlenül az alábbiak szerint alakult a három oltóanyag hatékonysága a középsúlyos vagy súlyos lefolyású megbetegedés megelőzése terén:
- Moderna - 95 százalék
- Pfizer-BioNTech - 80 százalék
- Janssen - 60 százalék
A CDC jelentése szerint a vizsgált vakcinák összesített hatékonysága hasonló eredményt ért el, mint a delta variáns dominanciája előtti hónapokban. Fontos különbség azonban, hogy a 75 évnél idősebbek körében szignifikánsan csökkent a védőoltások nyújtotta védelem a kórházi kezelést igénylő megbetegedések ellen a korábbiakhoz képest. A szakemberek szerint ugyanakkor érdemes óvatosan kezelni az adatokat, mert a változás egyaránt kapcsolatban állhat a vírus mutációjával, a vakcinák nyújtott védettség hosszú távú gyengülésével, illetve egyéb tényezők kombinációjával.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bejelentése szerint ritka mellékhatásként ugyan, de idegrendszeri rendellenességet idézhet elő az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga, a Vaxzevria.
