Május elsejéig hosszabbították meg a védettségi igazolvány érvényességét mindazoknak, akik maximum két dózist kaptak a koronavírus elleni vakcinák egyikéből. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón jelentette be, hogy az eredetileg tervezett , február 15-i határidőt két és fél hónappal kitolják. Az indoklás szerint ezzel az EU-s gyakorlatot követi a magyar járványkezelés, a szigorítás pedig indokolatlanul hozna nehéz helyzetbe magyar embereket. Valószínűleg nyomós érv volt a február közepi szigorítás ellen az is, hogy az emlékeztető oltások beadásának tekintetében Magyarország már messze nem éllovas, egy mostani szigorítás esetén több mint kétmillió magyar bukná el a jelenleg még védettségi igazolványnak hívott okmányt.
Mert ahogy azt korábban mi is megírtuk , május elsejétől oltási igazolványként kell majd hivatkozni a védettségi igazolványokra. Az átkeresztelés nem csupán szimbolikus, hiszen az irat érvényessége is a megkapott vakcinák számától függ majd. Vagyis ezentúl nemcsak az nem jogosult az okmányra, aki igazoltan átesett a fertőzésen, és a szervezetében termelődött antitestek bizonyos szintű védettséget nyújtanak számukra, de a csupán egy, vagy két adagot kapók védettségét sem ismerik el hivatalosan. A koronavirus.gov.hu legfrissebb, csütörtök reggeli adatai szerint 6,128 millió magyar kapta meg mindkét oltását, és csaknem 250 ezren eddig csupán az első oltásig jutottak el. Mindhárom oltását 3,7 millió ember vette fel csütörtökig, vagyis ha az oltási igazolvány a mai naptól lépne érvénybe, több mint 2,3 millió ember védettségi igazolványa válna érvénytelenné.
A keleti blokk egyik országa sem éri el az EU-s átlagot
A magyar lakosság nagyjából 38 százaléka kapta eddig meg a védettséghez szükséges emlékeztető oltást, ami a régió többi országához viszonyítva legalább átlagos, de inkább afeletti. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb adatai szerint Romániában a lakosság csupán 8,2 százaléka kapott eddig emlékeztető oltást, míg a bolgároknál ez az arány 9,2 százalék. Horvátországban a lakosság 20,3 százaléka kapta meg a harmadik dózist, de lakosságarányosan Szlovákiánál (27,7 százalék), Szlovéniánál (28,9 százalék), sőt egy hajszállal Csehországnál (36 százalék) is jobb a magyar átlag, legalábbis ami a harmadik oltást illeti.
A nyugati országokhoz képest azonban már jelentős a lemaradásunk emlékeztető oltások tekintetében, az EU-s átlag 47 százaléktól az egykori keleti blokk minden tagországa jócskán le van maradva. A járványkezelésben gyakran követendő példaként hivatkozott Ausztriában a lakosság 55 százaléka kapott már emlékeztető oltást, csaknem megegyező arányban a németekkel (54,4 százalék). Olaszországban és Belgiumban már kicsivel átlépte az 58 százalékot ez az arány, a listát pedig Izland vezeti 66,7 százalékkal.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A fiatalabb korosztályok oltásában állunk jobban
Magyarországon a leginkább veszélyeztetettnek számító, 80 év feletti korosztály 66 százaléka kapta meg ezidáig az emlékeztető oltását az ECDC adatai szerint. Ez az arány ijesztően alacsony a szomszédos Romániában (12,8 százalék), de Bulgáriában sem sokkal jobb a helyzet (19,3 százalék). A skandináv országokban ezzel szemben az időseknek kiosztott emlékeztető oltások aránya már megközelíti a 90 százalékot, Norvégiában már meg is haladta (91,5 százalék). A spanyoloknál 91, a portugáloknál 93 százalékos a harmadik oltások aránya a 80, vagy annál idősebb korosztályban. Írországban pedig ennek a korcsoportnak csaknem az egésze (97,2 százalék) megkapta már a harmadik oltását.
Az EU-s átlaghoz viszonyítva Magyarországon a 18 év alatti korosztályban a legmagasabb a harmadik oltást megkapók aránya, 2,5 százalék, mellyel a vizsgált 30 ország közül a 8. helyen állunk. Szintén az átlagosnál magasabb a 18-24 év közötti, harmadik oltást kapó fiatal felnőttek aránya, 23,5 százalék, amivel a 13. helyen szerepelünk a listán. A többi korcsoportban a középmezőny alján, a 16-18. helyen vagyunk ebben a tekintetben. A legnagyobb arányban nálunk a 70-79 év közöttiek kapták meg az emlékeztető oltást, 74,7 százalékuknak májustól is érvényes marad az oltási igazolvány.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) néhány hete kiadott közleménye szerint egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy máskülönben egészséges gyerekeknél és serdülőknél szükség lenne emlékeztető oltásra a COVID-19 ellen. Soumya Swaminathan, a WHO tudományos főtanácsadója úgy nyilatkozott: bár valóban úgy tűnik, hogy a gyorsan terjedő omikron variánssal szemben idővel csökken az immunvédettség mértéke, további kutatásokra van szükség annak felméréséhez, hogy mely csoportok számára szükséges emlékeztető oltást beadni. Magyarországon már tavaly december óta kérhetik a szülők a 12 és 17 év közötti gyermekük emlékeztető oltását.
Legjobban: