Egyre súlyosabb szakemberhiánnyal küzd a magyar háziorvosi rendszer: már több mint ezer praxis betöltetlen, a praktizáló orvosok átlagéletkora pedig meghaladja a hatvan évet. Bár az alapellátás finanszírozása jelentősen nőtt, a jövőben a betegközpontúbb finanszírozás és az ellátás eredményessége is nagyobb szerepet kaphat – tudta meg az EconomX.
Üres háziorvosi praxisok – így változhat az alapellátás
Bár az elmúlt években jelentősen nőtt az alapellátás finanszírozása, a szakemberhiány és az elöregedés egyre komolyabb kihívást jelent. Körösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató-helyettese a Háziorvosok Online Szervezetének konferenciáján arról beszélt, hogy a jövőben a betegközpontú, az ellátás eredményességét is figyelembe vevő finanszírozás kaphat nagyobb szerepet.
Kapcsolódó cikk
A legnagyobb gondot a betöltetlen körzetek számának növekedése és az orvosok magas átlagéletkora jelenti: 2004-ben még csak 125 háziorvosi praxis volt üres, a számuk azonban azóta több mint nyolcszorosára emelkedett. A tartósan betöltetlen körzetek betöltését támogatásokkal is ösztönöznék, a letelepedési pályázat akár 20 millió forintot, a praxisjog megvásárlása pedig legfeljebb 4 millió forintot jelenthet.
A fogorvosi alapellátásban szintén gondot okoz a szakemberhiány: a praxisok mintegy 11 százaléka betöltetlen, és a közfinanszírozott ellátás betegforgalma is csökkent. A konferencián elhangzottak szerint ugyanakkor nincs kormányzati szándék a praxisjog megszüntetésére vagy a háziorvosi és fogorvosi ellátás államosítására. A tervek inkább a finanszírozás korszerűsítésére és egy betegközpontúbb rendszer kialakítására irányulnak.
