Nemrégiben esett át a koronavírus elleni oltáson .James Gallagher, a brit BBC Radio 4 műsorvezetője, aki egészségügyi és tudományos témákról is ír. A bbc.com-nak részletesen beszámolt róla , hogyan reagált szervezete az AstraZeneca vakcinájára, és ennek apropóján néhány szakértőt is bevont, hogy megválaszolják a vakcináció során felmerülő kérdéseket.
Gallagher nagyon várta, hogy megkaphassa a védőoltást, és mint mondta, ha kell, újra vállalná a vele járó átmeneti kellemetlenségeket, hogy vége legyen a járványnak és megóvhassa szeretteit, de hatása szó szerint padlóra küldte. A férfit reggel oltották, és aznap este már nagyon rosszul érezte magát, a következő három napban pedig alig tudott kimászni az ágyból. Erős migrén gyötörte, hányt, rázta a hideg és kimerültnek érezte magát. Gallagher-ben - ahogy valószínűleg sok más emberben - felmerült a kérdés, miért jár a védőoltás egyeseknél sokkal komolyabb egészségügyi hatásokkal, mellékhatásokkal, mint másoknál, és ezt vajon azt jelenti-e, hogy szervezete erős immunválaszt generál.
Miért alakulnak ki mellékhatások?
A koronavírus elleni oltások "becsapják" szervezetünket - ami így azt gondolja, hogy koronavírussal küzd -, és kiaknázzák a fertőzésre adott természetes immunválaszunkat . "Először abban a karban következik be reakció, ahova a vakcinát lőtték - megduzzad és fájhat -, ami jelzi, hogy immunrendszerünk dolgozni kezdett. Majd e hatás testünk többi részében is érezhetővé válik: influenzaszerű tünetek léphetnek fel, beleértve a lázat, hidegrázást és émelygést. Ezt a gyulladásos válasz okozza" - magyarázta Eleanor Riley, az Edinburghi Egyetem immunológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó professzora. Hozzátette: az oltás úgy működik, mint egy tűzjelző. A szervezetünkbe kerülő kémiai anyagok figyelmeztetik immunrendszerünket, hogy valami nincs rendben: immunsejtek aktiválódnak, hogy felderítsék, mi történt az oltás helye körüli szövetben. Ugyanezek a kémiai anyagok okozhatják az oltás utáni átmeneti rosszullétet is.
Miért küzd néhány ember több, esetleg komolyabb mellékhatással?
Változó, hogy kinél milyen mellékhatások jelentkeznek a védőoltás után. Néhányan egyáltalán nem észlelnek semmit, gond nélkül dolgoznak tovább, mások viszont megszenvedik, és olyanok is vannak, akik pár napig csak fekszenek, annyira gyengének érzik magukat. "Az életkor releváns tényező, minél idősebb valaki, annál kevesebb mellékhatásra számíthat. A hetven év felettieknél például alig jelentkezik ilyen" - magyarázta BBC Radio Inside Health című műsorában Andrew Pollard professzor, aki az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös vakcinájának klinikai vizsgálatait vezette. De mint mondta, még két azonos életkorú ember is nagyon eltérően reagálhat az oltásra.
"Óriási genetikai sokféleség jellemzi immunrendszerünket, ez az oka a különbségnek" - tette hozzá Eleanor Riley. Ami azt jelenti, hogy egyes emberek immunrendszere hajlamosabb az agresszív, túlzó reakcióra, mint ahogy például James Gallagheré is. "Akik ilyet tapasztalnak, lehet, hogy egy megfázás vagy influenza után is nagyon rosszul érzik magukat. Nem feltétlenül van így, de előfordulhat" - hangsúlyozta Riley. Egy másik tényező is növelheti a mellékhatások esélyét: a korábbi koronavírus-fertőzés, amely hihetetlenül erős immunválaszt válthat ki az oltás után.
A mellékhatások erős immunválaszt sejtetnek?
Sokan reménykednek benne, hogyha már megszenvedik az oltás utáni pár napot, "cserébe" erős védettséget szereznek: erre utaltak egy korábbi influenzajárvány alatt szerzett oltási tapasztalatok is. De a koronavírus elleni vakcinával sajnos nem ez a helyzet Pollard szerint. Mint mondja, ennek az oltóanyagnak a hatására nagyjából mindenkinél egyforma immunválasz alakul ki a fertőzéssel szemben. Még az idősebb embereknél is, akiknél a vakcináció után alig jelentkezik mellékhatás. Ennek immunrendszerünk összetett működése az oka. Létezik a veleszületett immunválasz, ami magába foglalja a már említett "tűzjelzést", és az oltás hatására adott adaptív válasz, melynek segítségével az immunrendszer megtanulja, majd emlékszik rá, hogyan tudja leküzdeni a fertőzést. "A korai immunválasz az életkortól és egyéntől függően változik, ez határozza meg a mellékhatások erősségét is" - tette hozzá Pollard.
A második dózis is mellékhatásokkal jár?
A legtöbb első részoltáson átesett ember fején átfut a gondolat - akkor is, ha megúszta mellékhatások nélkül és akkor is, ha nem -, hogy vajon a második dózis beadása utáni időszak különbözik-e az elsőtől. Ez az oltóanyagok típusától is függ: az mRNS-alapú Pfizer-vakcina esetében például a második dózis után sokan durvább mellékhatásokról számoltak be, mint az első részoltás után. Az AstraZeneca-vakcinánál a klinikai vizsgálatokat vezető Andrew Pollard szerint nem kell ilyesmitől tartani: a második részoltást követően a legtöbb embernél enyhébb hatásokat valószínűsít, mint amelyek az első dózis után jelentkeztek.
