A BCG-oltás élő, gyengített Mycobacterium bovis baktériumot tartalmaz, és a tuberkulózis (TBC) súlyos formái, valamint más mikobakteriális fertőzések megelőzésére szolgál. Ilyen módon védelmet nyújt például a lepra és a Buruli-fekély ellen is, sőt, a hólyagrák kezelésében is alkalmazzák.
Mi a tuberkulózis?
A tuberkulózis krónikus betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed elsősorban, de a fertőzött haszonállatok tejének fogyasztása is veszélyes lehet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2023-ban – 3 év kihagyás után – újra a tuberkulózis lett a legtöbb ember halálát okozó fertőző betegség a világon: 1,25 millió ember halt meg miatta. A legtöbb új tuberkulózisos eset a délkelet-ázsiai régióban fordult elő, ezt követte az afrikai és a nyugat-csendes-óceáni régió.
Hogyan adják be a BCG-oltást?
A vakcinát a bőr rétegei közé (intradermálisan) kell beadni, körülbelül a felkar felső egyharmadánál, amely a deltoid izom törzstől távolabb eső tapadási helyének felel meg. Hazánkban minden egészséges újszülött – még az alacsony súllyal születettek és koraszülöttek is – az újszülött osztályról való távozás előtt megkapja a BCG oltást. A sikeres oltás apró varasodást eredményez, amely néhány hónap után gyógyul be, kisméretű lapos heget hagyva maga után. Ez teljesen normális jelenség, és azt mutatja, hogy a szervezet reagált az oltásra.
Egyes országokban hivatalos igazolás helyett is használják. A látható heg néhány országban bizonyíték lehet arra, hogy valaki megkapta az oltást, főleg, ha nincs róla írásos dokumentáció.
Meddig tart a BCG-oltás hatása?
A legtöbb kutatás szerint a BCG-oltás 10-15 évig nyújt védelmet. Bizonyos tanulmányok szerint ugyanakkor a védettség akár 20-30 évig is fennállhat, de ez ritkább és egyénenként változó. Egy 60 éves követéses kutatás szerint akár 30-60 év elteltével is észlelhető némi maradványvédettség.
A legtöbb országban, köztük Magyarországon is, nem ajánlott a BCG-oltás ismétlése. Nem bizonyított, hogy az újraoltás javítaná a védelmet, ráadásul további mellékhatásokat is okozhat. Ugyan a jelenleg használatos kötelező védőoltások vakcináit klasszikus módszerekkel állítják elő, ma is számos érdekes és izgalmas kutatás folyik újabb oltóanyagok kifejlesztésére, melyeknek egy-két eredménye már a gyakorlatban is alkalmazható.