A súlyos koronavírus-fertőzéssel kórházba került emberek olyan agyi elváltozásokat mutathatnak, amelyek húsz évnyi öregedésnek felelnek meg, ez pedig nagyban befolyásolja a jövőbeli kognitív képességeiket. A neurológiai szövődmények ráadásul jóval a légúti tünetek megszűnte után is fennmaradhatnak – számol be a londoni King's College és Liverpooli Egyetem közös kutatásának eredményeiről az IFL Science.
Agyi köd, de meddig?
Azt már jó ideje tudjuk, hogy a koronavírus a szervezet több rendszerére is hatással lehet egyszerre, és ebbe az agy is beletartozik. A betegség kórházi kezelését követően sokan számolnak be folyamatos kognitív tünetekről, amelyeket gyakran agyi ködnek neveznek.
Egészen eddig nem volt világos, hogy van-e objektív bizonyíték a kognitív károsodásra, és ha igen, van-e biológiai bizonyíték az agykárosodásra, ahogyan arra sem, hogy a betegek ebből valaha fel tudnak-e épülni
– magyarázza Dr. Greta Wood, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatócsoport tagjai 351 olyan embert kérdeztek ki és vetették vizsgálat alá, akiket súlyos koronavírus-fertőzéssel kezeltek kórházi osztályokon. Az ő eredményeiket közel 3000 azonos nemű és életkorú kontrollszeméllyel hasonlították össze. Azt találták, hogy a COVID-19 akut neurológiai szövődményeivel és azok nélkül is rosszabb volt az előbbi csoport tagjainak kogníciója, mint ami a koruk, nemük és iskolai végzettségük alapján elvárható lenne. Ami pedig még megdöbbentőbb felismerés: a betegek kognitív képességei olyan szintűnek bizonyultak, mint ami egy húsz évvel idősebb személytől lenne várható.
A kutatás során a kórházi kezelést követően 12-18 hónappal MR-vizsgálatnak vetették alá a résztvevőket, az eredmény pedig egyértelmű: a betegek agyának egyes részein csökkent szürkeállományt és az agykárosodással összefüggő fehérjék emelkedett szintjét találták. Ezek az eredmények már világossá teszik, hogy a kórházi kezelést igénylő, súlyos koronavírus-fertőzés objektíven mérhető kognitív deficithez vezethet, amely még 12-18 hónappal a kórházi kezelés után is kimutatható.
