A koronavírus-járvány megfékezése érdekében tavaly év vége óta egyre több országban, így Magyarországon is elérhetővé váltak különböző védőoltások. Az elsők között találkozhattunk az mRNS-alapú vakcinákkal , melyek technológiai szempontból újdonságot jelentettek. Hagyományos védőoltásoknak tekinthetők az elölt vagy gyengített kórokozót tartalmazó oltóanyagok, illetve a fehérje alapú vakcinák. Minden védőoltásnak az a feladata, hogy felkészítse a szervezetet a kórokozóval való találkozásra. Segítségükkel az oltott személyben specifikus ellenanyagok termelődnek, melyek segíthetnek megelőzni a súlyos betegség kialakulását egy esetleges fertőzés esetén. Mivel az mRNS alapú vakcinákkal korábban nem találkozhattunk, sokakban felmerülhetnek az alábbi kérdések, amelyeket igyekeztünk megválaszolni.
Hogyan működnek az mRNS-vakcinák?
Az mRNS-technológiával készült vakcinák újdonságnak számítanak, de maga a technológia több évtizedes múltra tekint vissza. Az oltóanyag nem tartalmaz élő vírust, így nem tud betegséget okozni az oltottakban. A vakcina beadása után a sejtek képessé válnak egy fehérje termelésére, amely fehérje egy specifikus immunválaszt vált ki a szervezetben, ami a kórokozóra specifikus ellenanyagok termelődését is jelenti. A specifikus immunválasz kialakulása után, annak segítségével a szervezet képes lehet védekezni egy esetleges természetes fertőzés esetén. A hagyományos technológiával készülő vakcinák vagy elölt formában, vagy gyengített formában tartalmazzák a kórokozót vagy annak egy részét, így veszik rá az immunrendszert a specifikus immunválaszra és ezáltal a védekezésre.
Mi történik a szervezetben az mRNS-vakcina beadását követően? Hogyan alakul ki az immunválasz?
Az mRNS-vakcinák hírvivő (messenger) RNS-szálakat tartalmaznak, melyeket egy speciális burok vesz körül. Ez a burok megvédi az mRNS-t a szervezetben lévő enzimektől, amelyek egyébként lebontanák, valamint segít az mRNS-nek bejutni a vakcináció helye közelében lévő izomsejtekbe. Az mRNS-szálak a SARS-CoV-2-vírus egyik fontos fehérjéjének, a tüskefehérjének a genetikai információját tartalmazzák. A vakcinában lévő mRNS információi alapján az izomsejtek fehérjetermelő egységében elkészül a tüskefehérje. Miután elkészült a fehérjedarab, az izomsejt felszínén bemutatásra kerül az immunsejtek számára, és specifikus ellenanyagok termelődnek, melyek segíthetnek a vírussal szembeni jövőbeli védekezésben.
Sokat hallunk olyan kifejezéseket, hogy antigén és antitest. Mit jelentenek ezek?
A szervezet számára idegen, a kórokozóra specifikus fehérjét antigénnek hívjuk. Ez a SARS-CoV-2-vírus esetében a tüskefehérjét jelenti. Az antigénre specifikus, a szervezet immunsejtjei által termelt ellenanyagokat nevezzük antitesteknek. Az antitestek segítségével képes a szervezet specifikusan védekezni egy adott fertőzéssel szemben.
Mi történik az mRNS-el, miután bejutott az izomsejtekbe és elvégezte a feladatát?
A tüskefehérje darabjának előállítása után a sejt lebontja az mRNS-szálat, és a sejtben lévő enzimek segítségével ártalmatlanítja. Az mRNS-szál soha nem kerül be a sejt magjába, és nem befolyásolja az oltott személy genetikai anyagát, nem épül be a DNS-be.
Mik ezek a specifikus fehérjék? Miért jó, ha a szervezet létre tudja hozni őket?
A tüskefehérje az új koronavírus (hivatalos nevén SARS-CoV-2) felszínén található fehérje, ennek segítségével jut be a vírus a sejtekbe, hogy ott elszaporodjon és betegséget okozzon. Ha az immunrendszert sikerül megismertetni ezzel a fehérjével, akkor a specifikus immunválasz miatt nem éri felkészületlenül a szervezetet a vírussal való találkozás. Egy jövőbeli fertőzés alkalmával a védőoltással immunizált szervezet felismeri az új koronavírus tüskefehérjéjét, és a felkészített immunsejtek segíthetnek megelőzni a súlyos COVID-19-betegség kialakulását.
Mit tudunk az mRNS-technológia kutatási előzményeiről és kihívásairól?
Az mRNS-vakcinák fejlesztése már folyamatban volt influenza, Zika-vírus , veszettség és citomegalovírus ellen. Az RNS-szál biológiai és kémiai tulajdonságainak további kutatása és megismerése, az RNS-szál stabilizálása, valamint a vakcina szállítási rendszereinek technológiai fejlesztése komoly kihívást jelentettek a tudománynak, hogy egy hatékony, stabil és biztonságos vakcinát tudjanak előállítani. A vakcinákon túl számos preklinikai és klinikai vizsgálat használt mRNS-t a rák antigének kódolására, hogy kedvező irányba tudja befolyásolni a rosszindulatú daganatokkal kapcsolatos immunválaszokat. Ezek alapján elmondható, hogy bár a pandémia kezelésében új technológiaként ismerhettük meg az mRNS-t, de a kutatási előzmények már évtizedekre visszanyúlnak.
Referenciák:
1. Understanding How Vaccines Work | CDC Utolsó megtekintés: 2021.11.17.
2. Understanding mRNA COVID-19 Vaccines | CDC Utolsó megtekintés: 2021.11.17.
3. About mRNA COVID-19 Vaccines | CDC Utolsó megtekintés: 2021.11.17.
PP-CVV-HUN-0054, OGYÉI engedélyszám: OGYÉI/73883-2/2021, Anyag lezárás dátuma: 2021. 11 19. Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park, „A” épület Tel.: 06-1-488-3700, www.pfizer.hu
A cikket a Pfizer Kft. támogatta.
A jelen cikk nem helyettesíti kezelőorvos tanácsát az oltásokra vonatkozóan. Koronavírus elleni védőoltásokra vonatkozó vagy személyre szóló egészségügyi tanácsért forduljon kezelőorvosához.
