Nobel járt a szagláskutatásért

A szaglóreceptorok kutatásáért és a szaglórendszer szerkezének feltérképezéséért Richard Axel és Linda B. Buck amerikai kutatók 2004-ben kaptak orvosi Nobel-díjat.

A 2004-es év élettani-orvosi Nobel-díját megosztva az amerikai Richard Axel és Linda B. Buck kapták, a szaglórendszer felépítésének és működésének feltárásában elért úttörő eredményeikért. A szaglás az egyik alapvető érzékszerv, amely számos veszélyre felhívja a figyelmünket (például tűz esetén először a füst szagát érezzük meg), mégis kutatása háttérbe szorult a látással, vagy épp a hallással szemben.

Két amerikai kutató

A két amerikai kutató eredményei világítottak csak rá arra, hogy miként képes az ember tízezer illatot megkülönböztetni, illetve hogyan tudunk évek múltán is felidézni egy-egy illatot, emlékeket előhívva ezzel. Richard Axel New Yorkban kutat a Columbia Egyetemen (Howard Hughes Medical Institute, Hammer Health Sciences Center), míg társa, Linda Buck Seattle-ben (Fred Hutchinson Cancer Research Center). A két tudós már 1991-ben közösen tett közzé egy tanulmányt, amelyben a szaglásban szerepet játszó receptorokhoz (érzékelő molekulákhoz) kapcsolódó mintegy ezer gént írtak le.

Hatalmas géncsalád

A kutatási eredmény azért volt szenzációs, mert egy meglepően nagy géncsaládot tárt fel, amely összes génünknek körülbelül 3 százalékát teszi ki. Kutatásaik során kiderült, hogy ugyanennyi típusú szaglóreceptor létezik, amelyek a szaglásban szerepet játszó sejteken (receptorsejteken) foglalnak helyet. Minden sejt csak egyféle receptort hordoz, és mindegyik receptortípus csak kevés különböző (szerkezetileg hasonló) illatanyag érzékelésére képes. A szaglást biztosító sejtek éppen ezért erősen specializálódtak néhány illatanyagra.

A kutatópáros munkája volt az első olyan eset, hogy egy fő érzőműködést főképp molekuláris technológiával derítették fel. Axel és Buck kimutatta, hogy a szaglásban szereplő receptorok olyan molekulák, amelyek az ingert jelentő illatanyag megkötődése után alakot változtatnak, és egy ún. G-fehérjéhez kötődnek a sejtek membránjában. Ennek hatására sejten belüli hírvivő molekulák szaporodnak fel, amelyek aktiválják a receptorsejtek ioncsatornáit. Az alaphelyzettől eltérő iontranszport miatt alakul ki az ingerület. Az elmúlt évek kutatásai során kiderült, hogy a kémiai anyagok érzékelésének más rendszerei is az Axel és Buck által felfedezett módon működhetnek: az ízérzékelés és az ún. illatmirigy-rendszer esetében is megtalálták a G-fehérjékhez kapcsolódó receptorcsaládokat.

Nobel-díjas felfedezés

Axel és Buck mutatta ki, hogy minden egyes receptorsejtben csak egyetlen receptormolekula génje aktív, tehát egy-egy receptorsejten csak egyféle receptortípus van jelen a körülbelül ezer típusból. A felfedezés teljesen váratlanul érte a kutatókat, akárcsak az, amikor kiderült: az ugyanolyan receptort hordozó sejtek ugyanoda küldik az információkat, majd az ingerületeket csak egyetlen sejt szállítja tovább az agy különböző részei felé.

A Dr. Koppány Judit fül-orr-gégész segítségét a cikk elkészítésében!

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
daganat
Nem a szervezetet támadja, hanem a daganatot: egyre több beteg kaphat ilyen kezelést
Az alvásszakértők szerint nem a korai kelés a titok: ettől leszel kipihent reggel
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +7 °C
Minimum: +0 °C

Az éjszaka második felében északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, ezzel együtt az ország déli felén is egyre többfelé szűnik a csapadék, hajnalban már csak a déli, délkeleti tájakon eshet az eső. Az északi, északkeleti szél sok helyen megélénkül, többfelé megerősödik.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +4 fok között alakul, azonban az északi völgyekben ennél kissé hidegebb is lehet. Vasárnap egy ciklon érkezik a térségünk fölé, emiatt előbb a melegfrontra, estétől pedig már a hidegfrontra érzékenyek szervezetét terheli meg jobban az időjárás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

"Ha este fogkrémet teszek a pattanásra, az másnapra tényleg elmúlik?" – 6 kérdés, amiből kiderül, ismered-e a saját bőrödet A fogkrémes pattanáskezeléstől a bőrápolással kapcsolatos népszerű tanácsokig számos egészségügyi tévhit él a köztudatban. Te felismered, mely állítások igazak, és melyek félrevezetők?
Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!