„1982 tavaszán, miközben sokan a családjukkal ünnepelték a húsvétot, két tudós Perthben, Ausztráliában egy orvosi forradalom küszöbén állt. Dr. J. Robin Warren patológus és dr. Barry J. Marshall klinikus a krónikus gyomorhurut és a peptikus fekély mögött rejlő rejtély megfejtésén dolgoztak” – olvasható az OncoDaily cikkében. Mint írták, az említett állapotokról sokáig úgy tartották, hogy a stressz, a fűszeres ételek és az elhibázott életmódbeli döntések eredményei, ám a két kutató rájött, a probléma kialakulása ennél összetettebb.
A gyomorfekély okai
Warren és Marshall megállapítása a modern orvoslás egyik legáttörőbb felfedezésének számít. Rájöttek ugyanis, hogy a gyomorfekélyek többségét egy baktérium okozza, amely hosszú távon akár gyomorrákhoz is vezethet.
Az 1980-as évek előtt az orvostudomány álláspontja még az volt, hogy az emberi gyomor túl savas ahhoz, hogy a baktériumok túléljenek abban a környezetben. Warren azonban a gyomorbiopsziákból származó minták vizsgálata során következetesen spirális alakú baktériumokat figyelt meg a gyomornyálkahártya alsó részén. A kutatóknak végül sikerült izolálniuk egy korábban azonosítatlan baktériumnemzetséget, amelyet később Helicobacter pylori-nak (H-pylori) neveztek el. Munkájukért 2005-ben orvosi-élettani Nobel-díjat is kaptak.
Milliók mondhatnak köszönetet nekik
Marshall és Warren felfedezése tehát egy évtizedekig élő orvosi tévhitet döntött meg, ráirányítva a figyelmet a tesztelés, a kitartás és a bizonyítékokon alapuló kezelés fontosságára. Munkájuk azóta milliókat mentett meg a szükségtelen műtétektől és a krónikus szenvedéstől. Emellett – és ez talán még fontosabb – új utakat nyitott annak megértésében, hogy a krónikus bakteriális fertőzések hogyan vezethetnek rákhoz – különösen a gyomorrákhoz, amely világszerte a rákkal összefüggő halálesetek egyik vezető oka.
