Orvosok kétségei a lélegezetőgépekkel kapcsolatban

A COVID-19 miatt kórházba kerülő páciensek egy részét a ma általánosnak tekinthető protokoll szerint géppel lélegeztetik abban a reményben, hogy ettől stabilizálódik vagy javul az állapotuk. Azonban vannak olyan jelentések is, amelyek szerint a lélegeztetőgépre kapcsolt koronavírusos betegek halálozási aránya szokatlanul magas. Az orvosok egy része ezért attól tart, hogy a gépek árthatnak bizonyos betegeknek.

Az új koronavírus okozta megbetegedés, ami az egész tüdőre kiterjedő súlyos gyulladássá fajulhat, a páciensek egy részénél rendkívüli légzési nehézséget okoz. Mivel a kórnak még nincs hatásos ellenszere, a betegeket állapotán támogató kezelésekkel igyekeznek javítani. Az orvosok azonban kénytelenek menet közben megtanulni, hogy mi a leghasznosabb beavatkozás. Tudományos alaposságú tanulmányok nem léteznek, csak úgynevezett anekdotikus bizonyítékok (azaz más szakemberek által megtapasztalat és dokumentált esetek) alapján hozhatnak döntéseket egy adott beteg kezeléséről. A legsúlyosabb esetekben - és ebből sajnálatosan nagyon sok van - lélegeztetőgéppel juttatják oxigénhez a szervezetet. Ezért próbálnak az illetékesek minden követ megmozgatni, hogy minél több ilyen eszközt gyártsanak és tegyenek beszerezhetővé az arra felkészült cégek.

intenzív COVID-19
A géppel történő lélegeztetés veszélyes. Az orvosok elkerülik, ha csak tehetik - Fotó: Getty Images

A lélegeztetőgépek olyan mechanikus ventilátorok, amelyek részben a friss levegő tüdőbe pumpálásáról és a használt levegő elvezetéséről gondoskodnak, illetve a beteg nyugtató, altató gyógyszerezésében is szerepet kapnak. Ehhez egy csövet vezetnek a beteg légcsövébe (ezt hívják intubálásnak), amivel megakadályozzák a nyelv hátracsúszását, és szabaddá teszik a levegő útját. Az ilyen módon ellátott betegek halála gyakori, függetlenül attól, hogy miért van szükségük a légzés segítségére. Szakértők szerint általában a gépre kapcsolt súlyos légzési zavarban szenvedő betegek 40-50 százaléka hal meg, de New York-ban a géppel lélegeztetett koronavírus-betegek legalább 80 százaléka vesztette életét - számolt be az AP hírügynökség állami és a városi tisztviselőkre hivatkozva.

Rosszabb lélegeztetési statisztikák a COVID-19-nél

A szokásosnál magasabb halálozási arányokat az Egyesült Államok más részeiről is jelentettek - közölte Dr. Albert Rizzo, az amerikai tüdőtársaság orvosigazgatója. Hasonló jelentések érkeztek Kínából és az Egyesült Királyságból is, ahol a lélegeztetett betegek kétharmada hunyt el. Egy nagyon kicsi tanulmány szerint a kínai Vuhanban, ahol a betegség először jelent meg, 86 százalék halt meg.

Az ok nem egyértelmű. Szakértői vélemények szerint lehetséges, hogy a betegség kimenetelében közrejátszik a páciensek megfertőződés előtti, illetve a gépre kapcsolásukkor fennálló állapota. A egészségügyi szakemberek azt is felvetették, hogy vajon a ventilátorok nem ronthatják-e a betegek kondícióját például azzal, hogy beindítják vagy elmélyítik az immunrendszer káros reakcióit. Ez egyelőre csak spekuláció. A szakértők szerint az biztos, hogy a lélegeztetőgépek idővel károsak lehetnek a beteg számára, mivel a nagynyomású oxigént a beteg tüdejének apró léghólyagjaiba kényszerítik.

"Tudjuk, hogy a mechanikus lélegeztetés nem tesz jót. Az elmúlt néhány évtized egyik legfontosabb megállapítása, hogy a gyógyítási célú lélegeztetés súlyosbíthatja a tüdő sérüléseit, azért nagyon óvatosan kell használnunk. A veszély enyhíthető az alkalmazott nyomás és a lélegzetvétel nagyságának korlátozásával" - jelentette ki Dr. Eddy Fan, a torontói általános kórház lélegeztetés szakértője. Vannak orvosok, akik a kockázatok miatt igyekeznek a betegeket a lehető leghosszabb ideig távoltartani a gépi lélegeztetéstől, és inkább más technikák felé fordulnak.

Néhány héttel ezelőtt New Yorkban a koronavírusos betegeket rutinszerűen gépre kapcsolták, hogy légzésük folyamatos maradjon - mondta az ABC News szerint dr. Joseph Habboushe, egy manhattani sürgősségi orvos. De az orvosok egyre inkább más intézkedéseket próbálnak ki először. Az egyik az, hogy a betegeket különböző testhelyzetekbe, például hasra fektetik, hogy a tüdő különböző részei jobban levegőzzenek. Egy másik lehetőség, hogy a betegek több oxigént kapjanak az orrcsöveken vagy más eszközökön keresztül. Egyes orvosok azzal kísérleteznek, nitrogén-monoxidot adnak a keverékhez, hogy javítsák a véráramot és több oxigénhez juttassák ezáltal a tüdő legkevésbé sérült részeit.

Jobb, ha intubálás nélkül javíthatnak a beteg állapotán

"Úgy gondoljuk, ha javítani tudunk az állapotukon anélkül, hogy intubálnánk őket, akkor valószínűbb, hogy jobb eredményt kapunk. Ezek a döntések nem függnek össze azzal, hogy nincs elég lélegeztetőgép. De ez a probléma is aggodalomra ad okot" - mondta Habboushe. Számos jelentés szól arról, hogy a koronavírusos betegek sokkal hosszabb ideig vannak lélegeztetőgépen, mint más betegségben szenvedők. A szakértők szerint például a bakteriális tüdőgyulladás miatt a páciensek legfeljebb egy-két napig vannak géphez kötve. De a koronavírussal ápoltak gyakran 7, 10 vagy 15 napig is gépi lélegeztetést kapnak, és sokan közülük meghalnak. New York-i orvosok szrint ezért újra kellene gondolni a lélegeztetési protokollt - számolt be a Medscape orvosi portál.

Szakértői becslések szerint a fertőzöttek 80 százaléka enyhe tünetekkel vészeli át a koronavírus fertőzést. A többiek - közülük sokan idősebbek vagy valamilyen krónikus betegségek miatt legyengült emberek - sokkal sérülékenyebbek, illetve vannak olyanok is, akik valószínűleg túlságosan sokáig vagy nagyon erősen voltak kitéve a fertőzésnek. Náluk súlyosabb tünetek jelennek meg, nehezen tudnak lélegezni és mellkasi fájdalomtól szenvedhetnek. Egy részük tüdőgyulladást kap, ami egy akut légzési distressz szindrómának (ARDS) nevezett veszélyes állapotot okozhat. Becslések szerint a betegek 3-4 százalékának lehet szüksége lélegeztetőgépre.

Míg a hétköznapi emberek a védőeszközök, különösképpen az arcmaszkok hiánya miatt aggódnak a leginkább, a koronavírusos betegeket ellátó kórházakban a lélegeztetőgépek hiánya jelenti a legnagyobb problémát világszerte. Magyarországon mérnökök, informatikusok, orvostanhallgatók, kutatók, jogászok, matematikusok, egyetemi tanulók csatlakoztak ahhoz a nem mindennapi projekthez, amelynek célja, hogy egy egyszerre több embert is lélegeztetni képes eszközt alkossanak. Részletek!

Az orvosok általában a véráramban keringő rendelkezésre álló oxigén szintjének ellenőrzésével határozzák meg, hogy kit kell lélegeztetőgépre kapcsolni. A normál mennyiség - az úgynevezett oxigéntelítettség aránya - 95 és 100 százalékos vér-oxigén szint között van, míg a 93 százalékos arány azt jelzi az orvosoknak, hogy a beteg hamarosan szervkárosodást szenvedhet az oxigénhiány miatt. Ha a vér oxigénszintje 80 százalék alá csökken és ott is marad, a károsodás végzetes lehet - a Statnews szerint.

A 93 százalékos határnál a súlyos tüdőgyulladásban vagy egyéb légzési zavarban szenvedő betegeket először neminvazív eszközökre helyezik (például oxigént kapnak), de ha ezek az egyszerűbb intézkedések nem segítenek, akkor kapcsolják őket a lélegeztetőgépre. Dr. Muriel Gillick, a Harvard Egyetem orvosi karának szakértője szerint a légzési nehézséggel küzdő COVID-19-es betegeknél a tüdő légzőhólyagait sűrű folyadék tömíti el, s emiatt az oxigén átadása akkor sem történhet meg, ha egy gép pumpálja be. Ebben az esetben a páciens lélegeztetőgépre helyezése károsíthatja a tüdőt, mivel túl nagy nyomást gyakorol a szervre. A vuhani, a seattle-i és olaszországi városok jelentései is arra utalnak, hogy a betegek lélegezetőgépre kapcsolása nem javíthatja jelentősen a gyógyulás vagy túlélés esélyét. "Van egy elképzelés, hogy ha a COVID-19-ben szenvedő betegeket lélegeztetőgépekkel kezelik, akkor élni fognak, és ha nem, akkor meghalnak. A valóság ennél árnyaltabb" - szögezte le Gillick.

)
mRNS vakcinák (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23, +28 °C
Minimum: +9, +14 °C

Délelőtt a napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, csapadék azonban nem lesz. Délután folytatódik a változóan felhős idő, legfeljebb a Dunántúlon fordulhat elő egy-egy kisebb zápor. A szél napközben eros nyugati lesz. Hajnalban 9, 14 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 23, 28 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások: