Rákkeltő húsok: ne legyen kolbászból a kerítés

Ahogyan korábban megírtuk , az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO) egy frissen kiadott tanulmányban egyértelműnek látja a kapcsolatot a végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek - például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok - fogyasztása között, sőt ezt valószínűsíti a vörös húsok fogyasztása esetén is.

Miháldi Kinga, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet ( OÉTI ) dietetikusa az M1 aktuális csatorna műsorában elmondta: a húsok esetében a tartósítási eljárások miatt vetődhet fel azok rákkeltő hatása. Megfogalmazása szerint ugyanakkor "nem mindennap kell kolbászt enni", a mértékletesség és a változatosság a fontos. Más-más kategória a színhús és a húskészítmények - tette hozzá.

Sok kérdés merült fel a vörös húsok és a húsipari termékek fogyasztásáról, elkészítéséről. Itt talál válaszokat, kattintson! Felhívta a figyelmet arra, hogy az egészséges táplálkozást illetően tíznapos intervallumban kell gondolkodni, és akkor megelőzhetők a különböző daganatos betegségek. A rostdús táplálkozás szintén segíthet egyes betegségek elkerülésében - mondta.

A műsor másik vendége, Németh Antal, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ( VHT ) elnöke arra mutatott rá, hogy a most nyilvánosságra hozott kutatásról nem kaptak sokoldalú, kielégítő információt. Kiemelte azt is, hogy több adalékanyag együttes hatását ma még nem ismerik a szakemberek.

Kifejtette: a túlzott hőkezeléssel előállított, a túlgrillezett, valamint a túlfüstölt húskészítmények valóban aggályokat vethetnek fel, de egy normál konyhai eljárással előállított sült hús, vagy más húsos étel nem tartozik ebbe kategóriába.

Ezt a véleményt a dietetikus is osztotta, és a közétkeztetési rendeletre hivatkozott, ami szabályozza a bő zsiradékban sült ételek gyakoriságát. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a vörös húsok fogyasztásának szükségességére, a vérképzésben betöltött szerepükre.

Németh Antal szólt arról, hogy bizonyos sertéshúsok ma táplálkozástudományi szempontból hasonlóak a baromfihúsokhoz. Példaként említette, hogy egyes karaj ma már kevesebb zsírt és koleszterint tartalmaz, mint a baromfimellfilé.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az eset kapcsán továbbra is azt a véleményt osztja, hogy a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás, a túlzások és egyoldalú diéták kerülése segíti az egészség megőrzését, és ebbe a mértékletes húsfogyasztás is beletartozik.

További cikkeink a témában:

Rákkeltő húsok: mennyit ehetünk belőle?

Rákkeltő húsok: a dietetikusok tudták, a húsosok felháborodtak

Most akkor szabad húst enni vagy nem?