Egy új, személyre szabott daganatvakcina, amelyet egy széles körben alkalmazott immunterápiás gyógyszerrel együtt adtak, egy nagyszabású klinikai vizsgálatban 42 százalékkal csökkentette annak kockázatát, hogy a betegek meghaljanak vagy a melanomájuk kiújuljon.
A kutatásban részt vevő szakemberek szerint az eredmények fordulópontot jelenthetnek a daganatos betegségek kezelésében, és egy lépéssel közelebb hozhatják a személyre szabott orvoslás megvalósulását.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az új gyógyszer-kombináció két év alatt 38 százalékkal csökkentette a melanoma, azaz a bőrrák egyik típusa áttétképzésének kockázatát a kizárólag immunterápiában részesülő betegekhez képest.
A gyógyszergyártó MSD és Moderna szerint ugyanezt a megközelítést már más daganattípusok esetében is vizsgálják, többek között veserák, húgyhólyagrák és tüdőrák kezelésére.
Személyre szabott vakcina
Az új terápiás megközelítés azoknak a daganatos betegeknek szól, akiknek a daganatát már műtéti úton eltávolították. A vizsgálat során 1137 felnőtt kapott Keytrudát, egy régóta alkalmazott immunterápiás gyógyszert, amely segíti a szervezet immunrendszerét a daganatos sejtek felismerésében és megtámadásában.
A résztvevők körülbelül kétharmada emellett egy kísérleti vakcinát is kapott, míg a többiek placebót, vagyis hatóanyag nélküli készítményt kaptak. Az Intismeran nevű vakcina ugyanazt az mRNS-technológiát alkalmazza, mint néhány Covid-19 elleni oltás.
A vakcinát minden beteg számára egyedileg készítik el: a saját daganatából származó információk felhasználásával „tanítják meg” az immunrendszert arra, hogy felismerje a ráksejteket, és célzottan támadja meg azokat, ha a betegség visszatér.
Két évvel a kezelés megkezdése után azoknál a betegeknél, akik megkapták a vakcinát, jóval kisebb valószínűséggel újult ki a melanoma, illetve terjedt szét a szervezetben.
„A személyre szabás a következő lépcsőfok, és ez rendkívül izgalmas. Fantasztikus technológiáról van szó” – mondta Pippa Corrie professzor, klinikai onkológus, aki a vizsgálat egy részét vezette a cambridge-i Addenbrooke's Hospital betegeivel.
„A kérdés az, hogy mennyire tudjuk valóban bizonyítani a jelentőségét, és ez a vizsgálat volt az első olyan eredmény, amely igazolta az elv működőképességét.”
Mindkét vállalat közölte, hogy már „egyeztetéseket folytat a hatóságokkal”, ami arra utal, hogy akár már jövőre benyújthatják az engedélyezési kérelmet a gyógyszerfelügyeleti szervekhez.
További kutatásokra van szükség
A vizsgálat folytatódik, hogy a kutatók nyomon követhessék a résztvevőket: egyrészt annak megfigyelésére, hogy idővel visszatér-e a daganat, másrészt annak felmérésére, hogy a kezelés végső soron hozzájárul-e a betegek hosszabb túléléséhez.
Alan Melcher professzor, a londoni Rákkutató Intézet szakembere, aki nem vett részt a kutatásban, „rendkívül meggyőzőnek” nevezte az eredményeket.
„Ez fontos bizonyítéka annak, hogy a megközelítés működőképes lehet, ugyanakkor nem szabad a bizonyítékok elébe menni” – mondta a BBC-nek.
„Egyetlen melanomavizsgálat alapján nem feltételezhetjük, hogy ugyanez a módszer minden daganattípus esetében sikeres lesz, és a hosszabb követési idő elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a kezelés hatását az összesített túlélésre.”
Az adatokat egyelőre még nem publikálták szakmailag lektorált orvosi folyóiratban, ahol független szakértők is részletesen megvizsgálhatják és értékelhetik az eredményeket.
