Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének (IARC) aktuális jelentése szerint a feldolgozott hústermékek, mint például a bacon, a kolbász és a sonka, a virsli, a szalonna, a húskonzervek a vezető rákkeltő termékek a cigaretta és az alkohol mellett. A felmérések azt mutatják, hogy napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18 százalékkal növeli meg a bélrákok ( vastag- és végbélrák) kialakulásának a valószínűségét.
Az IARC több mint nyolcszáz tanulmány alapján sorolta a feldolgozott hústermékeket az emberre nézve rákkeltő hatású anyagok kategóriájába. Azt ugyanakkor elismerte, hogy "még nem igazán tudni", hogyan növelik a húsipari termékek a rák kockázatát, jóllehet a feldolgozás során kialakuló vegyi összetevőket gyanítják a rákkeltő hatások forrásaként - ilyen lehet a nitrites pácsó, a füstaroma, a különféle adalékanyagok.
"A feldolgozott hús fogyasztása okozta végbélrák kialakulásának kockázata továbbra is gyenge, de a kockázat nő az elfogyasztott hús mennyiségével" - hívta fel a figyelmet Kurt Straif, az IARC kutatóorvosa.
A friss húsok is rákkeltőek?
A vörös hús fogyasztását "valószínűleg rákkeltőnek" sorolta be az ügynökség "korlátozott jelzések" alapján. Különösen a vörös húsokkal kell óvatosan bánni - ide tartozik a disznó-, a marha- és a bárányhús is. A friss húsok azonban, szemben a feldolgozott termékekkel, kisebb rizikókategóriába kerültek ("valószínűleg rákkeltőek"), mivel az eredmények nem kielégítően biztosak.
A magas fokon történő sütés vagy a húsnak a lánggal való érintkezése következtében további rákkeltő hatás alakulhat ki, de a sütés esetleges szerepe még nem igazán ismert ezen a téren az ügynökség szerint. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a vörös hús fogyasztása és a végbélrák között van kapcsolat, ahogy a hasnyálmirigyrák és a prosztatarák között is.
Mennyi vörös húst ehetünk?
A témában született tudományos munkák összesítése alapján a vörös hús esetén 100 gramm rendszeres fogyasztása 17 százalékkal növeli a veszélyt.
Mennyi feldolgozott húst esznek a magyarok?
A magyarok viszonylag sok feldolgozott húst esznek, bár a fogyasztás hosszú távon csökkenő tendenciát mutat a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb (2013-as) adatai szerint egy "statisztikai átlagmagyar" a most veszélyesnek minősített termékek közül sertéshúst eszik legtöbbet, évente 14,7 kilót, ami napi 40 grammnak felel meg. Ehhez jön azonban a húskonzervek és egyéb húsipari termékek (például virslik, felvágottak, húskészítmények) napi 38 grammja, valamint a kolbászból, szalámiból, sonkából naponta elfogyasztott 14,5 gramm. A marhahús fogyasztása elenyésző, évente fejenként 0,6 kiló, ami napi 1,6 grammot jelent.
A magyarok sok feldolgozott húst esznek A szakértők azt ajánlják, hogy akik rendszeresen fogyasztanak feldolgozott hústermékeket, igyekezzenek a napi adagot csökkenteni, illetve csak alkalmilag fogyasztani ilyen termékeket. Az alkalmi fogyasztásuk ugyanis nem okoz ilyen veszélyt.
Azért vegák se legyünk?
A tanulmány azt a következtést nem vonja le, hogy érdemesebb vegetáriánusnak lenni, mert "a vegetáriánus és a húsos étrendeknek is megvannak a különböző előnyei és hátrányai az egészségre nézve". A hús például proteint, vasat, cinket és B-vitamint tartalmaz. Cristopher Wild szerint eredményeik leginkább arra szolgálnak, hogy felhívják a kormányzatok vagy az illetékes nemzetközi szervezetek figyelmét, így a jövőben összeállítandó táplálkozási javaslatokat ebből a szempontból is mérlegelhetik.
Kockázati osztályok
A szakértők a rákkeltő anyagokat öt veszélyességi kategóriába sorolják; a feldolgozott húsok a legveszélyesebb kategóriába kerültek, ugyanoda, ahova a cigaretta, az alkohol, az arzén és az azbeszt is tartozik. A WHO jelentése alapján tehát ezek a húsipari termékek hivatalosan is karcinogénnek minősülnek.
Az osztályozás azonban nem a rizikó nagyságát tükrözi, hanem azt, hogy mennyire erős tudományos bizonyítékok szólnak az adott anyag rákkeltő mivolta mellett. A Global Burden of Disease Project legfrissebb adatai szerint a hústermékekben gazdag táplálkozásnak évente 34 ezer, rákos megbetegedés miatt bekövetkezett haláleset tulajdonítható, míg évi egymillió halálesetet okoz a dohányzás, 600 ezret a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, 200 ezret pedig a légszennyezettség.
További cikkeink a témában:
Rákkeltő húsok: a dietetikusok tudták, a húsosok felháborodtak
