Vajon milyen változásokat hoz az AI és az egyre gyorsuló technológiai fejlődés az egészségügyben? A jövő gyógyításának kérdéseire ma már az egyetemi hallgatók is izgalmas válaszokat keresnek: olyan ötleteken dolgoznak, amelyek új lehetőségeket nyithatnak a betegellátásban és a diagnosztikában. A BoschxRichter Ipari Innovációs Díj Egészségügy kategóriájának három idei nyertese fejenként egymillió forint támogatást is kapott, hogy közelebb kerülhessenek elképzeléseik megvalósításához. Mindhármukat elsősorban arról faggattuk, hogyan segíthetik fejlesztéseik a betegek életét.
EESZTer – nagy terhet vesz le a kismamákról
Aki valaha volt várandós, netán éppen kismama, valószínűleg szembesült már azzal, mennyire nehézkes az összes eredményt, értéket vagy ajánlást megérteni és betartani, főként, ha több szakorvossal is egyeztetnie kell ezekben a hónapokban. Óriási segítség lesz tehát a Semmelweis Egyetem ötödéves orvostanhallgatójának hiánypótló ötlete, egy digitális egészségügyi platform, amely egyetlen rendszerbe kapcsolná össze a várandóst, a védőnőt és az orvost. Fülöp Sára Viola célja, hogy csökkentse az adminisztrációt, segítséget nyújtson a kockázatok korai felismerésében, és támogassa a gyorsabb orvosi döntéshozatalt, miközben a kismamák is bővíthetnék ismereteiket. A fejlesztést egy hiányosság hívta életre:
Elkezdtem kutakodni a témában, és rájöttem: nincsenek adatok, amikkel fel tudnánk mérni, hogyan javítsunk az ellátáson. Terveim szerint most lesznek, ezek ráadásul átjárhatóak majd az orvosok és a védőnők között, beleértve az állami és a magánellátást is, nem kihagyva a várandóst sem, akiről ez az egész szól.
Az EESZTer a várandósság, a szülés és a gyermekágy idején keletkező fontos egészségügyi információkat egyetlen rendszerben fogná össze. Így az adatok biztonságosan, a megfelelő szakemberek számára is elérhetővé válnának, akik átfogóbb képet kaphatnak az anya állapotáról, és közvetlenül is egyeztethetnének, üzenhetnének egymásnak. A fejlesztés az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) meglévő infrastruktúrájára épülne, de a kismamák egy egyszerű telefonos alkalmazáson keresztül is használhatják majd. Ott követhetik például a vizsgálataik eredményeit, de kérdéseket is feltehetnek, és hiteles, szakmailag ellenőrzött tájékoztatást kaphatnak.
A rendszer egyik legfontosabb célja, hogy ne vesszenek el információk az ellátás során. A védőnő és az orvos is láthatná majd az adatokat, így például egy otthon mért kóros vérnyomásérték vagy más figyelmeztető jel hamarabb felkeltheti a szakemberek figyelmét
– avat be Fülöp Sára Viola, a fejlesztés megálmodója. Hozzátéve: a tervek között szerepel egy mesterséges intelligencia-alapú kockázatbecslő rendszer is, amely bizonyos terhességi problémák – például a terhességi toxémia vagy a terhességi cukorbetegség – rizikójának felismerését támogatná. Erre azért is nagy szükség lenne, mert időnként előfordul, hogy a kismamák már nem tudják követni az eseményeket:
Még ha jut is elég idő egy-egy várandós nőre, sokszor az érintettek elvesznek a rengeteg orvosi információ között, ezek viszont csak akkor segítenek, ha a páciens érti is. Ha pedig nem, akkor a vizsgálat után a neten keresgélnek, ahol rengeteg a felesleges riogatás, vagy épp ellenkezőleg: bagatellizálják azokat a tüneteket, amelyek akár komoly bajt is jelenthetnek. Fontos tehát, hogy hiteles választ kapjanak a kérdéseikre, az applikáció tudástára pedig ebben is segíthet. Itt kizárólag lektorált információk lesznek a várandósságról, a szülésről, a szoptatásról és a csecsemőgondozásról.
És hogy hogyan is működhet ez a gyakorlatban? A kismama egy mobiltelefonos alkalmazáson keresztül követheti majd a várandósságát, rögzítheti a vérnyomását, testsúlyát vagy vércukrát, megkapja a következő vizsgálatokkal kapcsolatos emlékeztetőket, és szakmailag ellenőrzött edukációs anyagokat böngészhet. A védőnő a saját felületén vezeti majd a gondozást, az orvos pedig hozzáférhetne az adatokhoz. A koncepció idővel a bábákat, a pszichológusokat és a dietetikusokat is bevonná a terhesgondozásba, sőt a tervek között videókonzultáció, mentális állapotfelmérés, szülés utáni nyomonkövetés, és egy olyan funkció is szerepel, amely sürgős helyzetben segíthet dönteni, hogy szükség van-e azonnali orvosi segítségre.
CogniRoots – mit árulhat el egy digitális játék a gyerekek figyelméről és viselkedéséről?
Az autizmus és az ADHD egyre több gyermeket érint, a probléma felismerése, illetve az érintettek megfelelő támogatása mégis óriási kihívást jelent. Tovább nehezíti a szülők helyzetét, hogy a diagnózis felállításához, így a megfelelő fejlesztés vagy kezelés kiválasztásához az állami egészségügyben hosszú hónapokat, akár éveket is várni kell, a magánellátóhelyek borsos árait pedig nem mindenki tudja vállalni.
Egy lelkes fiatal hallgató ötlete nyomán született meg annak a digitális játéknak a koncepciója, amely gyermekbarát módon segíthetné a figyelmi és viselkedési sajátosságok feltérképezését. Paskuj Áron, a Szegedi Tudományegyetem hatodéves orvostanhallgatójának tabletalapú viselkedéselemző rendszere játék közben gyűjtene adatokat a reakcióidőről, a döntési folyamatokról és a figyelemről.
A gyerekekhez az egyik legtermészetesebb út a játékon keresztül vezet, ahogy pedig játék közben viselkednek, annak a pszichiátriai vizsgálatokban is fontos szerepe van. Engem elsősorban az a kérdés foglalkoztatott, hogy ezek a megfigyelhető sajátosságok vajon számszerű adatokban is megragadhatók-e. Míg ugyanis a szakember a játék egészét figyeli, egy digitális rendszer a tevékenység során végzett műveletek apró részleteit is rögzíthetné
– magyarázza az ötletgazda, aki szerint ezekből az adatokból olyan mintázatok is kirajzolódhatnak, amelyek szabad szemmel kevésbé észrevehetők.
A koncepció szerint a gyerekek egy tableten, játékos környezetben építenék meg saját állatkertjüket, miközben a rendszer a háttérben folyamatosan rögzítené a viselkedés apró mozzanatait. Ezekből olyan számszerű mutatókat lehetne képezni, mint
- a döntések között eltelt idő ingadozása,
- a korábbi döntések módosításának gyakorisága, vagy
- a feladat közben jelentkező hosszabb szünetek száma.
Azt is vizsgálnák, hogy a kapott értékek milyen összefüggést mutatnak az egyes működési területekkel, például a figyelmi stabilitással, az impulzuskontrollal vagy a kognitív rugalmassággal. Hosszabb távon egy olyan többdimenziós profil kialakítása a cél, amely segíthet feltérképezni a gyermek egyéni erősségeit és nehézségeit, hiszen azonos diagnózis mellett is jelentős különbségek lehetnek a figyelemben vagy a viselkedésben. A fejlesztő hangsúlyozza, hogy a CogniRoots egyelőre "koncepcionális fázisban" van, így a mutatók megbízhatóságát, érvényességét és esetleges klinikai alkalmazhatóságát további vizsgálatoknak kell igazolniuk. Fontos viszont, hogy a játék nem helyettesítené a hagyományos vizsgálatokat:
Ha a fejlesztés és a klinikai validáció sikeres, a CogniRoots a hagyományos megfigyelés, a szülői és pedagógusi beszámolók, illetve a standardizált kérdőívek mellett objektíven rögzített, számszerű viselkedési adatokkal egészíthetné ki a szakemberek rendelkezésére álló információkat. A cél tehát nem az, hogy a rendszer diagnózist állítson fel, hanem hogy egyfajta „nagyítóként” segítsen részletesebben feltérképezni: a gyermeknek mely területeken vannak nehézségei. Így ugyanis személyre szabottabb segítséget kaphat.
Okos fehérbot: vakon is önállóan és magabiztosan
Kopog a fehér bot, mögötte bizonytalan, lassú léptekkel megy egy vak, vagy erősen látássérült ember. Megszokott látvány, de nehéz belegondolni, mennyire kiszolgáltatott helyzet is ez. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik elsőéves hallgatója viszont belegondolt, sőt tovább is ment.
Kapcsolódó cikk
Kovács Márton a hagyományos fehérbot nyomán olyan eszközt álmodott meg, amely folyamatosan figyeli a környezetet, és segíthet a látássérülteknek abban, hogy otthonuktól távol is magabiztosabban közlekedhessenek. A rendszer szenzorok, kamera, GPS és intelligens navigációs megoldások segítségével felismeri az akadályokat, és hangalapú visszajelzésekkel támogatja gazdáját a tájékozódásban.
Megfigyeltem a látássérülteket, és szembesültem azzal, hogy a hagyományos fehérbot nem jelzi a fejmagasságban lévő akadályokat, így teljesen alkalmatlan a támpont nélküli terepeken való navigációra. A Walkira egy költséghatékony, egyéni technológiai megoldást kínálhat, megőrizve a bot analóg biztonságát, de kiegészítve azt a 21. századi technológiákkal
– vetíti előre Kovács Márton.
Kicsit a működési elvről: A „Walkira pálca” technológiai magja egy proaktív 3D térérzékelő rendszer, amely a bot markolatából szenzorral és stabilizált kamerával pásztázza a környezetet 5 méteres távolságig. Egy chip dolgozza fel az adatokat, és fél fülhallgatón keresztül, rövid tőmondatokkal segíti a felhasználót, ha például egy tereptárgy, padka vagy akár gödör felé közeledne. A rendszer GPS-t és digitális iránytűt használ a navigációhoz, valamint közvetlenül kommunikálna a sípoló jelzésről ismert SWARCO rendszerekkel a biztonságos átkelés érdekében a zebráknál. Az ergonómiát és megjelenést Braille-feliratos vezérlőgombok, SOS vészjelző és fokozott láthatóságot biztosító fényvisszaverő felületek teszik teljessé. A projektet a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közreműködésével végzett országos kutatás előzte meg, amely egyértelműen igazolta a tervezett funkciók igényét az érintettek részéről.
A megvalósításba is folyamatosan bevonom az érintetteket, az egész az ő igényeikre lesz szabva. Én látóként ugyanis nem tudhatom, ők milyen problémákkal szembesülnek nap mint nap. Jelenleg az elektronikát építem, ezután pedig jöhet a külső váz és az applikáció.
A teljes megvalósítás így még igénybe vehet némi időt, jó hír viszont, hogy a tervek szerint megfizethető áron lesz elérhető a vakok számára, akik így majd jóval magabiztosabban közlekedhetnek. Az okos fehérbot ráadásul vakvezető kutyával is kompatibilis lesz, így az érintettek akár két segítséget is igénybe vehetnek egyszerre. És hogy a mesterséges intelligencia mennyire vesz részt a megvalósításban?
Minden téren elképesztő a fejlődés, és igen, nekem is rengeteget segít. Legfőképpen a forráskutatásban: amihez korábban ezer oldalakat kellett végigböngészni, ő mindössze néhány perc alatt megtalálja a szakirodalomban, de a számolásban is sokat használjuk, sőt akár javaslatokat is tesz egy-egy munkafázisban.
A fejlődés tehát nem áll meg, és bár sokan aggódnak a mesterséges intelligencia térnyerése miatt, az tagadhatatlan, hogy a tudományban óriási hozadékai is vannak.
