Ahogyan frissen kiadott tanulmányban egyértelműnek látja a kapcsolatot a végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek - például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok - fogyasztása között, sőt ezt valószínűsíti a vörös húsok fogyasztása esetén is.
Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében először azt emeli ki, hogy bizonyos húsfélék túlzott fogyasztásának rákkeltő hatásáról már korábban is tudtak.
Az aromák és az adalékanyagok a hibásak?
"A pácolt, valamint a füstölt húsfélék nagymértékű bevitele káros hatásokkal járhat, melynek hátterében a nitrites pácsó, illetve a füstöléskor, füstaroma használatakor az ételbe kerülő vegyületek tehetnek. Dietetikusok régebben is rámutattak már erre, a mostani vizsgálat ezt megerősítette és a figyelmeztetést kiterjesztette az összes feldolgozott húsfélére és a vörös húsokra" – emelte ki a szakértő a tanulmány kapcsán.
Antal Emese szerint érdemes ügyelni a mennyiségre – ezt hangsúlyozza a WHO közleménye is – mivel a húsfélék értékes fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt elengedhetetlen részei a táplálkozásnak.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a vastagbélrák megelőzésében bizonyított szerepe van a rostdús táplálkozásnak, érdemes mindennap többször is teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani.
A szakértő azonban felhívja a figyelmet, hogy számos hústermékeket előállító cég évek óta tudatosan törekszik arra is, hogy az általuk előállított termékekben minél kevesebb, csak a technológia miatt szükséges mennyiségű adalékanyag legyen, így is mérsékelve a kockázatot.
Mit mondanak a húsosok?
Az Élelmiszer szaklap megkereste a magyar Hússzövetséget, Mostisch Martina, a szövetség ügyvezető titkára a következőt nyilatkozta: „A magyar húsfogyasztás az elmúlt évek drasztikus csökkenésének következtében nem túl magas, alig haladja meg a heti 500 grammot, tehát, ha úgy tetszik, hazánk kevésbé van kitéve a veszélynek. A vörös húsok esetében is helytálló az, ami szinte az összes élelmiszerre érvényes: ha túl sokat fogyasztunk, egyhangú az étkezésünk, nem teszünk jót az egészségünknek. A húsfogyasztás a kiegyensúlyozott táplálkozás része kell legyen.”
A tanulmánnyal kapcsolatban a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács úgy nyilatkozott , hogy a tanulmányt tudománytalannak és elképzelhetetlennek tartja. Szerinte ugyanis ezt nem támaszthatják alá egészségügyi vizsgálatok.
Mint mondta, a sertéstartás Magyarországon is alkalmazkodott a jelenlegi elvárásokhoz, és a sertések zsírtartalma a minimálisra csökkent. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a sertéshús fehérjében gazdag, koleszterint pedig jóformán nem is tartalmaz. A most közzétett WHO-információt ezért felháborítónak tartja, sőt minden IMPA-tagország (az EU vezető sertéstartó országainak piacelemzéssel foglalkozó szervezete) képviselője felháborodott, és jelezte, hogy saját eszközeivel, de közösen is fellépnek a piacromboló híresztelés ellen.
