Még ártalmatlan korban kiirtható!

A méhnyakrák tökéletes gyógyításának eszköze a megfelelő kivizsgálás. Egy olyan betegségről van szó, amit megfelelő diagnosztikai módszerek birtokában lényegében akkor és azzal gyógyítunk, hogy felfedezzük, még mielőtt egyáltalán létrejönne.

Kezdjük a végéről!

A diagnosztikában a hagyományosan igyekszünk a betegséget az első tünetek idején lefülelni, és azokból következtetni a láthatatlan folyamatokra. Csakhogy - ahogy a méhnyakrák esetében is - az első tünetek nem kezdetiek. Megjelenésükkor a betegség már előrehaladott állapotban van, amikor a gyógyítás nem egyszerű, vagy nem sok sikerrel kecsegtet.

Legelső tünetei a kellemetlen szagú, sárga hüvelyi vagy véres elszíneződés miatt húslé színű folyás, a rendszertelen, élénkpiros színű vérezgetés - főként nemi életet követően. A növekvő daganat hasüregi vagy deréktáji fájdalmat, a menstruációs vér ürülésének gátoltsága miatt kialakuló súlyos gyulladást, gennyesedést, fájdalmas közösülést, vizelet- és székletürítést okozhat.

Az orvosi diagnosztika fejlődésével azonban szerencsére egyre több betegség esetében változik a tendencia, és dől meg a sorrend; jóval a tünetek jelentkezése előtt lehetőség van a betegség kimutatására. Az egyre előtérbe kerülő szűrővizsgálatok nagy hasznunkra válhatnak az alattomosan kezdődő, rosszindulatú betegség, a méhnyakrák esetében.

A méhnyakrák megtekintése

A legegyszerűbb és korántsem lebecsülendő módszer a méhszáj szemrevételezése. Az orvos a hüvelyen keresztül szonda segítségével speciális, mintegy negyvenszeres nagyítású mikroszkópot, úgynevezett kolposzkópot vezet be a méhszáj környékére. A méhnyakrák általában a félrevezetően méhszájsebnek hívott, élénk pirosas színű területről indul ki, ami a nyakcsatorna hengerhámjának és a méhszáj laphámjának határát jelöli ki. Amennyiben a méhszáj hámja ép, a gyakorlott orvos számára jól felismerhetők a gyanús elváltozások. Igaz, ezzel a módszerrel rejtve maradnak a csupán a sejt belsejét érintő, épp kezdődő kóros történések. Ha az orvos rákgyanús hámrészleteket - karfiolszerű növedéket, sebes, fekélyes, vérzékeny vagy enyhe nyomásra beszakadó hámot - észlel, mikroszkópos szövettani (hisztológiai) vizsgálat céljára is szövetmintát vesz.

A citológiai vizsgálat vagy PAP-teszt

A méhnyak hagyományosan bevált citológiai azaz sejt-vizsgálata az ún. PAP-teszt segítségével történik, melyet kifejlesztőjéről a görög orvosról, George Papanicolauról neveztek el. Az 1943-ban kipróbált, majd egyre több helyen bevezetett vizsgálatnak köszönhetően 50-70%-kal csökkent a méhnyakrák okozta halálozások száma. A teszthez először a méhnyak hámjáról sejteket tartalmazó kenetet vesznek, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják. Itt jól felismerhetők a rendellenesen eltérő sejtek és sejtmagok, amelyek cervikális intraepiteliális neopláziára (CIN), azaz méhnyaki hámon belüli rákmegelőző állapotra utalnak. Ez az a szűrővizsgálat, amelyet 2003 szeptemberétől méhnyakrák-szűrő programként hazánkban is bevezettek a 25-65 éves korosztály számára. A fájdalommentes kenetvétel és vizsgálat mindössze 5-10 percét veszi igénybe a nőnek, és háromévenként térítésmentes.

A citológiai vizsgálat (PAP-teszt) eredménye rendszerint P1-es vagy P2-es, ami azt jelenti, hogy a sejtek egészségesek. Az esetek 5-10%-ában fordul elő kóros P3-as vagy annál rosszabb eredmény. A P3-as leletű rendellenességek (gyulladások, gyulladásos nemi betegség, kondilóma vagy endometriózis) kezelést igénylő, de még nem rosszindulatú elváltozások. Ha a gyulladás kizárható, tölcsér alakú szövetmintát vesznek, ún. konizációt végeznek. A szövettani vizsgálat eredményeképpen a rendellenességről kiderülhet, hogy nem daganat, vagy ha mégis, akkor 0. stádiumú, azaz a hám és kötőszövet határát nem lépi át, így könnyen és kockázatmentesen eltávolítható. A P4-es és 5-ös lelet egyértelműen tumoros sejteket jelez. (Ilyen esetben szabályos szövettani mintát (biopszia) vesznek, és ha beigazolódik a tumor jelenléte, feltétlenül műtétre kerül sor, ma már azonban ennek nem kellene megtörténnie.)

A citológiai vizsgálat az esetek egy részében a méhtestrák felderítését is eredményesen szolgálja, és viszonylag egyszerű és megbízható eljárásról van szó.

Megáll a tudomány?

Sajnos azonban majdnem minden harmadik nőnél előfordulhat, hogy a vizsgálat nem mutatja ki a daganatos sejteket. Az évenként ismételt vizsgálat csökkenti ugyan az álnegatív esetek számát, az orvosok azonban ennél alaposabb vizsgálatot szerettek volna. Ehhez adott jó lendületet a méhnyakrák kialakulása és a humán papillóma vírus (HPV) fertőzés közötti összefüggés felismerése és a HPV kimutatását célzó kísérletek.

Először is tovább finomították a PAP-tesztet. A HPV kimutatása ugyan jobb találati arányú lett, de ezzel sem magát a fertőzést, hanem csak a fertőzés nyomán kialakult sejtszintű elváltozásokat tudták tetten érni.

Molekula-szintű diagnosztika

Amióta a HPV egyre ismertebb, egyes altípusainak szinte teljes molekuláris felépítése ismert, a molekuláris biológia és a géntechnológia módszereire építve egy egész sor új eljárást sikerült kidolgozni kimutatására. A kimutatható vírusmennyiségtől és a vizsgálat céljától függően kell közülük választani. Nagyszámú vírus jelenlétében, tehát erős fertőzéskor a vírusok burokfehérjéje speciális szöveti immun-reakcióval mutathatók ki a fertőzött sejtek sejtmagjában. Hasonlóképpen a vérben keringő HPV-fehérjék elleni antitestek is kimutathatók. Ennek többek között a férfiak vírusfertőzöttségének kimutatásában van jelentősége, miután náluk egyéb teszt nem áll rendelkezésre, ugyanakkor meg- vagy visszafertőzhetik partnerüket. Miután azonban a HPV és a méhnyakrák összefüggését célzó kutatások nyomán felismerték a rákokozó képesség szempontjából nagy rizikójú vírustörzsek jelentőségét, felmerült az igény, hogy ne csak magát a HPV-t, hanem annak altípusát is meg tudják határozni, hiszen ez döntő lehet abban, hogy mikor és milyen további vizsgálatok, kezelések vagy éppen oltások célszerűek a páciens számára.

A legérzékenyebb és tipizálásra is alkalmas vírusazonosítási eljárás a polimeráz láncreakció, röviden PCR (polimeráz chain reaction). A vizsgálat a vírusokra, sőt az egyes altípusokra jellemző DNS-szakaszokat mutatja ki. A PAP-teszthez vett hámsejtmintán is el lehet végezni, és mindössze három óra leforgása alatt eredményt ad.

Érzékenysége nagyon jó, ezért segítségével már akkor is kimutatható a fertőzés, amikor a lappangási időszakban csak kevés sejtben található néhány megbújó vírus, és az immunrendszeri válasz nyomán még antitestek sem képződtek ellene.

A PCR-teszt további előnye, hogy amint a szervezet legyőzte a fertőzést, és már nincs a szervezetben a vírus, a teszt ismét negatív lesz, míg az antitestek továbbra is ott keringenek a vérben, így azok alapján nem tudjuk eldönteni, hogy aktív vagy már lezajlott fertőzéssel van dolgunk. Márpedig a lezajlott HPV-fertőzés már nem fenyeget méhnyakrák kialakulásával. A PCR-teszt érzékenységéért cserébe viszont nem eléggé specifikus, azaz a vele kiszűrt esetek egyáltalán nem mindig igényelnek kezelést.

Az orvosok jelenleg abban értenek egyet, hogy a citológiai vizsgálatot és a PCR-es víruskimutatást kombinálva, megfelelő sorrendben érdemes végezni.

Mi vár rám HPV-pozitívan?

Ha a rákkeletkezés szempontjából alacsony kockázatú vírusfertőzést állapítottak meg, és a méhszájon nincs nyoma kóros elváltozásnak, rendszeresen kell járni citológiai vizsgálatra, lényegében más nem következik. Ha kóros elváltozást és nagy kockázatú HPV-fertőzést találtak, de rosszindulatú daganat nincs, egyszerű műtéttel, konizációval - az érintett szövetdarab tölcsér alakú kimetszésével - távolíthatók el a később esetleg elfajuló sejtek. A méh utána jól regenerálódik, a fogamzás és a szülést a beavatkozás nem befolyásolja.

Újabban lágy-lézer-kezelést is alkalmaznak, amely 2-3 alkalom után tökéletesen kiirthatja a kórokozó vírusokat. Sikerességét citológiai vizsgálattal feltétlenül ellenőrizni kell. Az újrafertőzés veszélye miatt minden esetben továbbra is fegyelmezetten el kell járni az éves kontrollra.

Kösse a lelkére!

A méhnyakrák szűrése szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente (!) végzett nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat valamint a PCR-teszt. A szűréseken 18 éves kortól illetve a nemi élet megkezdésének időpontjától célszerű részt venni. A citológiai vizsgálat és az ahhoz kötődő HPV-kimutatás akkor ad megbízható eredményt, ha nem menstruáció idején végzik. Továbbá a vizsgálat előtti 48 órában nem szabad hüvelyöblítést végezni, tampont illetve bármilyen hüvelyi fogamzásgátló eszközt vagy szert használni, továbbá nemi életet élni.

)
mRNS vakcinák (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem valószínű. Délután a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk nyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 15, 20 fok lesz. Csütörtökön gyenge hidegfront hat a szervezetre. Az érzékenyeknél görcsös fejfájás, valamint izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Átmenetileg az ízületi problémák is fokozódhatnak. A szél kissé csökkenti a hőérzetet, a szabadban változó komfortérzet lesz jellemző. Az alvásproblémák mérséklődnek. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció