Ha valakinél rákot diagnosztizálnak, a gyógyulási kilátásokat nagyban az határozza meg, hogy képezett-e már távoli áttéteket, metasztázisokat az elsődleges tumor. A rák miatti halálozások 90 százalékában játszik szerepet az áttétek kialakulása. Ennek ellenére mindmáig nem sokat tudunk arról, hogy pontosan hogyan is zajlik le az áttétképződés folyamata.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói, Andrew Wong és Peter Searson most olyan mesterséges véredényt hoztak létre, amelynek segítségével egészen közelről és valós időben figyelhetik meg a kutatók azt a folyamatot, ahogyan az áttét kialakul. Az áttétképződés jobb megértése által pedig lehetségessé válik újfajta kezelések kidolgozása is. A mesterséges véredényről szóló tanulmányukat a Cancer Research című tudományos folyóiratban tették közzé, és előreláthatólag szabadalmaztatni tudják majd a találmányukat.
- Még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy a rákos sejtek hogyan vándorolnak testszerte az érrendszeren keresztül. Nincs ugyanis olyan pontos képalkotó eljárás , amely lehetővé tenné, hogy az egyes sejtek mozgását követni tudjuk a véráramban. Ez az új eszköz lehetővé teszi, hogy közelebbről és pontosabban megvizsgálhassuk ezt a folyamatot - magyarázta a találmány jelentőségét Wong.
A mesterséges véredény működését emberi mellráksejtekkel tesztelték: a fluoreszkáló rákos sejteket az emberi mellben található szövethez hasonló tulajdonságú kollagén anyagba ágyazták. A mesterséges érrendszer fala átlátszó volt, de egyébként minden más tulajdonságban a valós véredényekhez hasonlított. A mesterséges erekben pedig egy, az emberi vérre hasonlító, tápanyagban dús tiszta folyadék keringett. Az így létrehozott mesterséges környezetet a kutatók mikroszkóp alatt vizsgálták meg; sikerült rögzíteniük azt a folyamatot, ahogyan a rákos sejtek az érrendszerbe jutnak. - Korábban ezt a folyamatot nem volt módunk végigkövetni. A mesterséges ér kialakításában ebben nagy lépést tettünk előre - kommentálta a találmányt Searson.
A mikroszkóp alatt a következő folyamatot látták: a mesterséges mellszövet körülvette, magába fogadta a rákos sejteket, néhányat azonban nem sikerült körülvennie. Ezek a sejtek megszöktek, és igyekeztek beleásni magukat az ér falába. Egy idő után a mesterséges vér áramlásának sodrása éppen elég volt ahhoz, hogy a rákos sejteket magával ragadja és elsodorja.
Onnantól pedig, hogy a rákos sejtek a vérbe jutnak, már nagyon könnyen és gyorsan eljutnak más szervekhez, ahol áttéteket tudnak képezni. A jövőben ugyanennek az eszköznek a segítségével azt fogják tesztelni, hogy a vérbe juttatott rákellenes szerek hogyan hatnak a metasztázisokra. Az eszközt akár új gyógyszerek fejlesztéséhez is lehet majd használni.
