Az inzulinrezisztencia egy olyan betegség, ami megdöbbentően sok embert érint napjainkban is úgy, hogy sokan nem is tudnak a meglétéről. Ennek az az oka, hogy a kezdetekben sokszor semmilyen jellemző tünetet nem produkál, ami azonban sajnos nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkozni vele.
A test cukorral, egészen pontosan glükózzal üzemel. Ahhoz, hogy a vérben szállított anyagot a sejtek fel tudják venni, inzulin jelenlétére van szükség. Ezt az anyagot a hasnyálmirigy egyes sejtjei termelik, és létfontosságú a megfelelő szint megléte. Napjainkban azonban az emberek többsége nagyon keveset mozog és a táplálkozására sem figyel oda, vagyis rengeteg finomított élelmiszert, cukrot és előre elkészített ételt fogyaszt.
A nem megfelelő életmód hatására a glükóz szintje megemelkedik a vérben, amihez egyre több inzulint kell termelnie a hasnyálmirigynek. A folyamatosan magas inzulinszint pedig egy sor olyan következménnyel jár, melyek tünetekkel nem járnak, de olyan komoly gondokat okoznak, mint például a meddőség kialakulása.
Táplálkozás és mozgás
Szerencsére az inzulinrezisztencia idejében felismerve jól kezelhető. Sok esetben csupán életmódváltással is, esetleg kiegészítő gyógyszerek alkalmazásával el lehet kerülni, hogy kialakuljon a cukorbetegség.
Az inzulinrezisztenciában szenvedőknek legtöbb fejtörést a megfelelő kenyér kiválasztása okozza. Tudjuk, hogy a barna kenyér egészségesebb, mint a fehér, és a rozs is előbb kerül a tudatos vásárló kosarába. Ám a betegség esetében azt is figyelni kell, hogy a szénhidrát, amit eszünk, mennyi idő alatt szívódik fel.
Maglisztből készült kenyér fogyasztható inzulinrezisztenciával is " IR diétában legalább 50 százalékban magas rosttartalmú lisztekből készülő kenyeret érdemes választani. Ha boltban vásárolunk kenyeret, akkor az összetevők listáját nézzük meg, és olyan kenyereket helyezzünk előtérbe, amiknél a felsorolásban az első valamilyen magas rost tartalmú (teljes kiőrlésű búzaliszt, teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, graham liszt, rozsliszt), hiszen az összetevők listája azzal kezdődik, amiből a legtöbb van az adott termékben" - fejti ki Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Ha otthon készítünk kenyeret, érdemes legalább a felhasznált liszt felének magas rosttartalmúnak lennie. Amikor megismertük, hogyan viselkedik kelés, sütés közben a magas rost tartalmú liszt, bátran lehet 75 százalékban vagy akár teljes egészében rostban gazdag lisztet használni.
"Gluténmentes étkezést folytatók esetében szintén a többségében magas rosttartalmú lisztekből álló kenyereket érdemes előtérbe helyezni, mint a hajdinaliszt, barna rizsliszt, cirokliszt, vagy magliszt alapúak, és minél kevesebb keményítőt, rizslisztet és kukoricalisztet használjunk fel.
A csökkentett szénhidráttartalmú termékek fogyasztásával óvatosan kell bánni, hiszen a szénhidrát csökkenésével párhuzamosan gyakran nő a felhasznált zsiradék mennyisége, ami fogyókúra esetén nem feltétlenül előnyös" - figyelmeztet a dietetikus szakember.
Diagnózis és kezelés
Mivel az inzulinrezisztenciát nehéz felismerni, sokszor a betegek nem mennek időben orvoshoz és a baj sokkal nagyobbra duzzad. Azért van néhány jel, amikre érdemes odafigyelni, és meglétük esetén szakemberhez fordulni.
- Hagyományos diétával sem csökkenő testsúly
- Rendszertelen menstruáció
- Meddőség
- Hasi elhízás
- Cukros ételek fogyasztása után kis idővel jelentkező idegesség, ingerlékenység
A szakember a betegség meglétét vérvizsgálattal tudja igazolni, és amennyiben a problémára fény derül, úgy életmódváltással, gyógyszeres terápiával segíthet az állapot romlásának megállításában, valamint a visszafordításában.
Forrás: Budai Endokrinközpont
