Az elmúlt évtizedben a meddőséggel kapcsolatban került be a köztudatba az inzulinrezisztencia fogalma, egyre többen tudják róla, hogy anyagcsere-betegség, és gátolja a teherbeesést. Sokan viszont tévesen azt gondolják, hogy csak túlsúlyos nők családtervezésekor jelent problémát, holott nemtől, testalkattól és életkortól függetlenül bárkit érinthet ez a kór, mely, ha kezeletlen marad, cukorbetegségbe torkolhat.
"Az inzulin a szénhidrát-anyagcsere hormonja, a hasnyálmirigyben termelődik és a vér cukorszintjének normál szinten tartásáért felelős: feladata, hogy a vérből a sejtekbe szállítsa az azokat éltető cukrot. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek sérültek, így rezisztensek, azaz ellenállóak lesznek az inzulinnal szemben. Emiatt a hasnyálmirigynek sokkal több inzulint kell termelnie, hogy a cukor a sejtekbe kerülhessen. Ez okozza hosszú távon a hasnyálmirigy kifáradását, és a kettes típusú cukorbetegség kialakulását" - mondja szakértőnk, dr. Koppány Viktória endokrinológus szakorvos.
Miért lett ilyen gyakori?
"Ez egy új betegség, mely főleg nőket érint, akár már tizenéves kortól, de férfiaknál is előfordul" - folytatja a doktornő. "Bár a sejtek ellenállása öröklődhet, gyakoribb felbukkanása mögött valószínűleg a mozgásszegény életmód és a helytelen étrend áll: a túlzott energiabevitel a ritka, de nagy volumenű étkezések során, a rostszegény, ugyanakkor zsírban gazdag ételek, valamint a kevés mozgásból következő elhízás. A terhességi cukorbetegség is rizikónak számít a beteg kortörténetében, ezért ha a kismama elhízott a terhesség vagy szoptatás alatt, és nem fogyott le azóta, érdemes kivizsgáltatnia magát.
"A tünetek az indokolatlanul magas testsúlytól a menstruációs zavaron és szőrösödésen át a policisztás ovárium szindróma (PCOS) kialakulásáig terjednek. A legjellemzőbb mégis, hogy a betegek étkezés után néhány órával remegést, idegességet éreznek, amit a megemelkedett inzulinszintre kialakuló hirtelen cukorszintesés okoz. Mivel ez a tünet evéssel csillapítható, ördögi körbe kerülnek, hiszen minél többet esznek, annál inkább romlik a folyamat, és egyben a testsúly is nő" - magyarázza a szakember.
Szűrés hiányában nem lehet felmérni az érintettek számát, de arra van becslés, hogy a cukorbetegeknek legalább a fele nem tud a betegségéről, így az inzulinrezisztencia esetében ez a szám még magasabb lehet. Gátolja a kór napvilágra kerülését, hogy hamis megnyugvást ad az éhgyomri vércukorszint normál értéke, mely az inzulinrezisztencia meglétét még egyáltalán nem zárja ki.
"A cukoranyagcsere tényleges állapotát a terheléses vércukorvizsgálat során lehet felmérni. Ilyenkor egy pohár 75 g cukrot tartalmazó szirupot kell éhgyomorra elfogyasztani. Ilyen vizsgálaton egyébként minden kismama átesik, bár a mérés módja nem teljesen azonos. Két óra várakozás után következik a vérvétel, melynek célja a vércukor és az inzulin értékének kiderítése. Ha ezek az értékek magasak, a beteg inzulinrezisztens, és szervezete normál működése érdekében életmódot kell váltania. Enélkül a hasnyálmirigy kifáradásának folyamata nem fordítható vissza, és az inzulinrezisztencia után már a gyógyíthatatlan cukorbetegség következik" - hangsúlyozza dr. Koppány Viktória.
Új, egészségesebb élet
A felismert probléma kezelési módja a beteg testtömegindexétől (BMI) függ. "Ha a beteg elhízott (BMI > 25), a legfontosabb cél visszanyerni az egészséges testsúlyt, mivel a kevesebb zsírszövet kevesebb inzulint igényel" - magyarázza a doktornő. "Fontos, hogy ez ne jojóeffektust okozó kampánydiétával, hanem életmódváltással történjen meg, melynek alappillére az öt étkezésre beosztott 160 gramm szénhidrátot tartalmazó étrend, a rostok cukorfelszívást lassító hatása miatt sok zöldséggel és teljes kiőrlésű gabonával. A diéta mellett elengedhetetlen a heti háromszori húszperces kardioedzés, azaz az életkornak megfelelő megemelt pulzusszámon végzett ugrálókötelezés, lépcsőmászás, futás. A mozgás, amellett hogy segíti a fogyást, önmagában is támogatja a vércukor- és az inzulinértékek javulását. Ha a beteg nem túlsúlyos, vagy a diéta és testedzés ellenére mégsem indul be a fogyás, akkor metformin hatóanyagú gyógyszer adásával lehet segíteni, mely a sejtek inzulinérzékenységét fokozza."
Az inzulinrezisztencia gyógyulási aránya nagyon jó: már az életmódváltás is legalább hatvan-hetven százalékban segít, és ha javul az anyagcsere, a diéta megtartása mellett a gyógyszer is elhagyható. Az egészségéért felelősséget vállaló inzulinrezisztens beteg a sok mozgás és az egészséges táplálkozás következtében olyan minőségű életet élhet, mely mindenki számára követendő lehet.
Miért okoz meddőséget?
Az utóbbi két évtizedben fedezték fel az összefüggést a PCOS és az inzulinrezisztencia között. Korábban ugyanis a rendszertelen menstruációval, a petefészek megnagyobbodásával és benne sok apró ciszta kialakulásával járó PCOS-t, mely a női meddőség egyik fő oka, nőgyógyászati betegségnek, a petefészek problémájának tekintették. Holott a PCOS pusztán az inzulinrezisztencia következménye: a magas inzulinszint miatt ugyanis a petefészekben található inzulinra érzékeny sejtek fokozott működésbe kezdenek, megemelik a férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelését, ugyanakkor visszaszorítják a peteérést szabályozó hormon (FHS) szintjét. Emiatt a peteérés zavart szenved, és csökken a termékenység.
Mikor javasolt a kivizsgálás?
Általános hazai javaslat még nincs. Az Amerikai Diabétesz Társaság ajánlása alapján javasolt a szűrés, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
- 45 év feletti túlsúlyos
- 45 év alatti túlsúlyos, és jelen van az alábbi rizikófaktorok valamelyike:
- mozgásszegény életmód
- cukorbetegség az elsőfokú rokonságban
- eltérés a vérzsírszintekben (HDL<0,9 mmol/l, TG> 2,8 mmol/l)
- érbetegség a kórelőzményben
- PCOS szindróma jelenléte
