Az ultrafeldolgozott élelmiszerek iparilag előállított fogyasztási cikkek, amelyek gyakran tartalmaznak különböző adalékanyagokat: emulgeálószereket, mesterséges színezékeket és ízfokozókat. Üdítőitaloktól az előrecsomagolt ropogtatnivalókig és édességekig számos különböző termék besorolható ebbe a kategóriába. Ami azonban közös bennük, hogy legfőbb céljuk nem a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás támogatása, hanem a fogyasztásra ösztönzés. Mint azt a The Guardian írja, egy friss tanulmány szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek több hasonlóságot mutatnak például a dohánytermékekkel, mint akár a zöldségekkel és gyümölcsökkel. Éppen ezért a kutatók szerint szigorúbb szabályozásra is lenne szükség ezek forgalmazása kapcsán.
Az ultrafeldolgozott ételek veszélyei
A Milbank Quarterly című folyóiratban február 3-án megjelent tanulmányt a Harvard Egyetem, a Michigani Egyetem és a Duke Egyetem szakemberei jegyzik. Megállapításaik szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek előállítási folyamatai sok tekintetben hasonlítanak a cigarettagyártásra. Egészen pontosan arról van szó, hogy a gyártók mindkét esetben igyekeznek úgy optimalizálni a termékeik dózisait, illetve azt, hogy azok milyen gyorsan hatnak a szervezet belső jutalmazó rendszerére. Ilyen módon mindkét termékkör elsődleges célja, hogy fogyasztásra ösztönözzék a vásárlókat, valamint függőséget alakítsanak ki.
A tanulmány szerzői szerint az olyan marketingkifejezések és jelzők, mint az „alacsony zsírtartalmú” és a „cukormentes”, jellemzően inkább csak elfedik e termékek kockázatait, hamis színben feltüntetve azokat. Lényegében tehát hasonló célt szolgálnak, mint a füstszűrők a cigaretták esetében, amelyeket az 1950-es években egészségvédő innovációként reklámoztak, de aztán kiderült, hogy a gyakorlatban meglehetősen csekély érdemi előnnyel járt a bevezetésük. „Sok ultrafeldolgozott élelmiszer több jellemzőben osztozik a cigarettákkal, mint a minimálisan feldolgozott gyümölcsökkel vagy zöldségekkel, ezért indokolt lenne egy olyan szabályozás, amely arányos a jelentős közegészségügyi kockázataikkal” – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.
Szigorúbb szabályozást sürgetnek a szakértők
Ashley Gearhardt függőségkezelésre szakosodott klinikai szakpszichológus, a Michigani Egyetem professzora szerint az ultrafeldolgozott élelmiszereket ugyanúgy meg kellene különböztetni más élelmiszerektől, ahogy az alkoholos italokat is megkülönböztetjük más italoktól. A kutatócsoport álláspontja szerint az ulrafeldolgozott élelmiszerek kimerítik azon kritériumokat, amelyek alapján egy adott fogyasztási cikket addiktívnek kell tekinteni. A dohánytermékek szabályozásából levont tanulságok pedig útmutatóként szolgálhatnak az ulrafeldolgozott élelmiszerekhez köthető kockázatok mérsékléséhez. Így aztán a közegészségügyi erőfeszítéseknek is a felhasználók egyéni felelőssége helyett az élelmiszeripar elszámoltathatóságára kellene koncentrálniuk.
