Januárban két egészségügyi dolgozónál is Nipah-vírus okozta megbetegedést igazolták az indiai Nyugat-Bengál államban. Rendkívül veszélyes, magas halálozási arányú fertőzésről van szó, így India mellett a környező ázsiai országok is komoly járványügyi intézkedéseket tettek a terjedés megakadályozása érdekében. Ezzel együtt a napokban Kemenesi Gábor pécsi virológus kutató és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus európai és magyarországi megjelenésének veszélye meglehetősen csekély. Szerdán Torma Albert egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos szintén úgy foglalt állást, hogy reálisan nem kell attól tartani, hogy a Nipah-vírus pandémiát indítana el.
Okozhat világjárványt a Nipah-vírus?
Torma az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette, a közel három évtizede ismert kórokozónak két nagyobb genetikai vonalát különböztetik meg: a malajziait és a bangladesit. Előbbit 1999-ben azonosították először, halálozási aránya pedig 40 százalék körüli. A fertőzés enyhe légúti tüneteket okoz, amelyeket azonban gyors neurológiai panaszok követhetnek. A mostani fertőzésekért ugyanakkor nem ez, hanem a 2001 óta ismert bangladesi genetikai vonal a felelős. Ennek halálozási rátája eléri a 70 százalékot. Nagyon erős torokfájást, influenzaszerű tüneteket okoz, majd súlyos tüdőgyulladást válthat ki.
A szakember rámutatott: nem valószínű, hogy a bangladesi vonal képes lenne világjárványt előidézni. Egyrészt azért, mert csak nagyon szoros kontaktus esetén terjed emberről emberre. Másrészt nagyon ritka a tünetmentes fertőzés, és az érintettek nem is fertőzőek. Ha pedig a 4-14 napos lappangási idő után jelentkeznek tünetek, akkor felismerhető a vírus, így van idő megtenni a szükséges intézkedéseket. „Járványtani szempontból ez a vírus jól kezelhető” – közölte Torma. Ezzel együtt a már kialakult betegségre oki terápia nincs, ahogy vakcina sem áll rendelkezésre a megelőzéshez.
A fertőzés nem csak emberről emberre terjedhet, hanem állatról emberre is. Legfőbb hordozói az Ázsiában őshonos gyümölcsdenevérek. Olykor a vírust hordozó denevérek által beszennyezett élelmiszerek, főként gyümölcsök fogyasztása révén is átadható a kórokozó.
