Az autoimmun betegség kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, megfelelő terápiával azonban teljes életet élhetnek az érintett gyermekek. A korai diagnózist elősegítő lakossági edukációt a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika az ország legrégebbi és legnagyobb ellátóhelyeként civilekkel összefogva évek óta végzi.
Nem civilizációs betegség
- Az 1-es típusú diabétesszel kapcsolatban az első és legfontosabb tisztázandó félreértés, hogy szemben a rossz táplálkozási szokások miatt jelentkező 2-es típusú cukorbetegséggel , nem civilizációs betegség, kialakulásában életmódbeli tényezők nem játszanak szerepet - hangsúlyozta Dr. Tóth-Heyn Péter. Az autoimmun betegséget az immunrendszer működésének zavara idézi elő: a szervezet, miután védekezőrendszere egy hiba folytán elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, az egyre fogyó mennyiségű inzulin hiányában nem tudja hasznosítani a számára létfontosságú, energiát adó szőlőcukrot. A hasnyálmirigy sejtjei ezért éheznek, anyagcseréjük felborul, a vércukorszint vészesen megemelkedik, ketontestek és cukor jelenik meg a vizeletben, és a vér vegyhatása savas irányba tolódik el, mely folyamat életveszélyes is lehet.
Megháromszorozódott a betegek száma
A kórkép gyermekkorban alakul ki, a betegek száma pedig az elmúlt harminc évben megháromszorozódott: a világon a 15 év alatti, 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekek becsült száma jelenleg közel 500 000, és évente kb. 80 000 új esetet regisztrálnak - Magyarországon minden hatszázadik 15 évnél fiatalabb gyermek érintett, és különösen nyugtalanító jelenség, hogy a betegség előfordulása a legfiatalabb (6 év alatti) korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő - ismertette az egyetemi docens, hozzátéve, hogy az 1-es típusú diabétesz napjaikban az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegséggé vált.
Milyen tünetekkel jelentkezik a betegség?
A legszembetűnőbb tünetek között említhető a túlzott folyadékfogyasztás (akár napi 4-6 liter), a gyakori vizelés és a már szobatiszta gyermek ismételt ágybavizelése, melyekhez fáradtság és jó étvágy melletti fogyás is társul. Csecsemők esetén pedig árulkodó jel lehet a gyakoribb pelenkacsere és szoptatás iránti igény, vagy a korábbinál jóval több cumisüvegnyi folyadék fogyása.
Az 1-es típusú diabétesz okát az orvostudomány az elmúlt évtizedekben sem tudta feltárni, csupán hajlamosító tényezők ismertek. Ilyenek a családi halmozódás, az egyéves kor alatti tehéntej-fogyasztás, valamint egyes vírusfertőzések. A betegséget általában néhány hete vagy hónapja fennálló tünetek alapján azonosítják, a diagnózist pedig akkor lehet minden kétséget kizáróan felállítani, ha az orvos laborvizsgálattal, vénás vérből 11,1 mmol/l fölötti vércukorszintet mér. A minél korábbi fázisában történő diagnosztizálás rendkívül fontos lenne: az első, jól érzékelhető tünetek megjelenése és a súlyos, életveszélyes anyagcsere-kisiklás kialakulása közötti időszak nagyon rövid, kisgyermekek esetén ez akár egy hét alatt is bekövetkezhet.
Szigorú napirend
Az érintett gyermekeket Magyarországon a 28 diabétesz centrum valamelyikében látják el, ahol szakemberek segítségével kialakítják számukra a legoptimálisabb kezelési módot, melynek alapköve az élethosszig tartó inzulinpótlás. A klinika igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet, hogy a terápiás lehetőségek óriási tempóban fejlődtek az elmúlt 30 évben, ez idő alatt az orvostudomány az állati eredetű inzulintól eljutott a bőrbe ültethető inzulinpumpáig és szenzorig, melyeknek köszönhetően nem csupán a betegek életminősége javult jelentősen, de hatásukra a szövődmények kockázata minimalizálódott, az érintettek életkilátásai évtizedekkel meghosszabbodtak. Az 1-es típusú diabétesz esetén a gyerekek életét egy rendkívül szigorú napirendbe kell szervezni: speciális diéta nincs, az ajánlások az egészséges táplálkozási elvekkel egyeznek meg, tiltólistán csak bizonyos gyorsan felszívódó szénhidrátok szerepelnek, az étkezések ideje, száma és mennyisége ugyanakkor előre meghatározott.
Az egyetemi docens kiemelte, a diabétesz kezelése igazi csapatmunka, az edukátor nővér, a dietetikus, a gyermekdiabetológus és a pszichológus együttműködésében képzelhető el, de kiemelkedő szerepe van a civil közösségeknek is. A szakorvos csupán háromhavonta fél órára találkozik a beteg gyermekkel, a vércukorszint alakulását viszont főként azok a hatások befolyásolják, amik őt a köztes időszakban érik, épp ezért nagy szükség van a környezet támogatására és felkészítésére.
Forrás: Semmelweis Egyetem
