Mik a cukorbetegség legdurvább szövődményei?
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO jelentése szerint világszerte 422 millióan szenvednek cukorbetegségben, az érintettek száma évente 5-10 százalékkal növekszik. A diabétesz alattomos betegség, melyet, ha nem kezelnek súlyos, visszafordíthatatlan szövődményekkel jár. Míg az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség hátterében főként genetikai tényezők állnak, addig a 2-es típusú, felnőttkori cukorbetegség egészséges életmóddal többnyire megelőzhető lenne. Kialakulásáért az estek nyolcvan-kilencven százalékában az elhízás felelős, de a nem megfelelően kezelt magas vérnyomás, a stressz, a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, mozgásszegény életmód is komoly kockázati tényezőt jelent.
A cukorbetegség a hatásos inzulin hiányából fakadó anyagcserezavar, amely a szigetsejtek pusztulása miatt alakul ki. A betegség következtében az inzulintermelés csökken, vagy teljesen megszűnik. A hasnyálmirigy belső elválasztású hormonjainak, az inzulinnak és glukagonnak kiemelt szerepe van a vércukorszint szabályozásában. Az inzulint a mirigy belsejében lévő ún. Langerhans-szigetek béta-sejtjei termelik.
Táplálkozás során emelkedik a vércukorszint, inzulin választódik el, hatására a vérben lévő cukor a sejtekbe lépve elég, illetve a felesleges inzulinnal együtt állati keményítő formájában (glikogén) főként a májban raktározódik. Diabétesz esetén a szervezet cukorképzése nő, felhasználása pedig ezzel párhuzamosan csökken, ez azonban nem elegendő a megfelelő energiaszükséglet ellátására, ezért azt a szervezet más anyagokból, pl. zsírokból próbálja fedezni, ami súlyos anyagcserezavarokat okoz.
A túlzott folyadékfogyasztás, a gyakori vizeletürítés, az indokolatlan fogyás, az ismeretlen eredetű gyulladások, a nehezen gyógyuló sebek, a végbéltáj csillapíthatatlan viszketése cukorbetegség gyanúját keltheti. Évente legalább kétszer érdemes mindenkinek ellenőriztetnie vércukorszintjét, ami éhgyomri vizsgálat esetén 6,1 mmol/l alatt ideális. Már kialakult cukorbetegség esetén a kezelés fontos összetevője a diéta, amit gyógyszeres vagy inzulinos terápia egészíthet ki. A helyes diéta elősegíti a vércukorszint normalizálását, könnyebben elkerülhetőek a betegség szövődményei, megjelenésük kitolható.
A diéta mellett a mozgás is kulcsfontosságú a cukorbetegség kezelésében
A cukorbetegség típusa elsősorban a szigetsejtek állapotától, működőképességétől, a szervezet saját inzulintermelésének mértékétől függ. Az 1-es típusú diabétesz - így általában a gyermekkori cukorbetegség is - inzulinkezelést igényel, a 2-es típusú azonban diétával, gyógyszerekkel többnyire karbantartható. Az egészséges táplálkozás, megfelelő diéta és a helyesen megválasztott gyógyszer mellett a kezelés harmadik pillére a rendszeres, napi 30-40 perces mozgás. Sporttal könnyebben elkerülhetők a szövődmények, csökkenthető az inzulin mennyisége, 2-es típusú diabétesz esetén akár teljesen rendeződhet az anyagcsere-egyensúly.
Öthetes, rendszeres végzett edzésperiódus után a vércukorszint és a magas vérnyomás normalizálódik, csökken a testsúly, emelkedik a védő hatású HDL-koleszterinszint.
A nem megfelelően kezelt diabétesz gyanúját keltheti, ha a diéta, az inzulin vagy gyógyszer szedése ellenére a beteg másfél liternél jelentősen több folyadékot fogyaszt, hirtelen meghízik, vagy lefogy. A nagymértékben emelkedő vércukorszint következtében a vizeletben savanyú vegyhatású anyagok, pl. aceton jelenik meg. Amennyiben a beteg nem fordul orvoshoz, nem változtat étrendjén, inzulin vagy gyógyszer adagján, súlyos anyagcserezavarral járó diabeteszes kóma alakulhat ki . A magas vércukorszinttel járó hiperglikémiás kóma súlyos, életveszélyes állapot, az érintett elveszti eszméletét, légzése szakaszossá válik, lehelete acetonszagú.
Fiatalkori cukorbetegségnél a vércukorszint esésével járó hipoglikémiás kóma gyakoribb, amely nyugtalansággal, szédüléssel, hidegverejtékezéssel, szapora szívveréssel, majd hirtelen eszméletvesztéssel jár. A hipoglikémiás kóma könnyen megelőzhető, kivédhető 4-5 szem kocka vagy szőlőcukorral.
Súlyos szövődményeket okoz a cukorbetegség
A nem megfelelően kezelt cukorbetegségnek komoly szövődményei lehetnek, például környéki ideggyulladást, szemideg gyulladást, súlyosabb esetben vakságot, szürke hályogot, vesekárosodást, impotenciát, szív és érrendszeri megbetegedéseket okozhat. A magas vércukorszint károsítja az idegeket, romlik a szövetek vérellátása, gyógyulási hajlama, a kis erek megbetegedéséből, gyulladásából adódóan gyakoriak a végtagi fájdalmak, fertőzések. A kezeletlen diabétesz miatt itthon évente 3-4 ezer cukorbetegnek kell amputálni a lábát. A diabétesz szövődményeként jelentkező neuropátia érintheti a mozgásszervek működését, emellett negatív hatással van a szív-és érrendszerre is. Az érintettek gyakran éreznek égő, szúró fájdalmat a lábukban, vagy éppen szédülnek, járásuk bizonytalanná válik.
Az érzőidegek károsodása miatt csökken a fájdalomérzet, a betegek gyakran észre sem veszik lábsérüléseiket, amelyek fertőzések terjedéséhez vezethetnek. A lábon különböző elváltozások alakulhatnak ki, pl. a bütyök, tyúkszem, bőrkeményedés alatt a bőrszövet elhal, és fekélyek keletkeznek. Ezért elengedhetetlenül fontos a rendszeres önvizsgálat a sebek fertőtlenítésével, a bőr megfelelő hidratálásával megelőzhetők, elkerülhetők a súlyos szövődmények. Ugyanakkor a vércukorszint optimalizálása mellett fontos a további kockázati tényezők, például a magas vérnyomás és koleszterinszint rendezése is. A betegek gyakran esnek át tünetmentes vagy tünetes szívinfarktuson, körükben jóval gyakoribb a stroke és a halálozás is.
Bár kevesen tudják, de a cukorbetegség esetén a szájüregi daganatok is gyakrabban fordulnak elő. Az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika az elsők között vizsgálta a szájüregi daganatos elváltozások és a cukorbetegség összefüggéseit. Kutatásából kiderült, hogy nemcsak a szájüregi rákos megbetegedések, de a daganatmegelőző elváltozások is nagyobb arányban fordultak elő a cukorbetegeknél a kontrollcsoporthoz képest. A szövettani vizsgálatok arra is rámutattak, hogy diabétesz esetén agresszívabban terjednek a rosszindulatú szájüregi daganatok, ugyanakkor a halálozási arány is rosszabb ezeknél a betegeknél. Szakemberek ajánlása szerint évente kétszer célszerű felkeresni fogorvosunkat, rendszeres szűréssel ugyanis a daganatot megelőző kórképek is felismerhetőek.
