Akár húsz évvel a 2-es típusú cukorbetegség diagnosztizálása előtt megfigyelhetőek a betegség kialakulására figyelmeztető jelek: megemelkedett vércukorszintet és inzulinrezisztenciát tapasztaltak japán kutatók. 2005 és 2016 között végeztek vizsgálatokat, 27 ezer nem cukorbeteg, 30 és 50 év közötti - főleg férfi - résztvevő testtömegindexét (BMI), éhgyomri vércukorszintjét és inzulinérzékenységét rögzítették, és arra a megállapításra jutottak, hogy már jóval a diabétesz diagnosztizálása előtt - akár 20 évvel hamarabb - szükség van a cukorbetegség kialakulása elleni beavatkozásra.
Korai kivizsgálás
Nagyon fontos, hogy a cukorbetegséget időben kivizsgálják, ugyanis a magas, kezeletlen vércukorszint károsítja a létfontosságú szerveket, ráadásul a szövődmények is lassabban alakulnak ki. Az elvesztegetett, hiperglikémiában eltöltött idő 4-8 év is lehet, amíg nem derül ki a cukorbetegség - hangsúlyozta dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa a Prima Medica Egészségközpontok Akkreditált Szakmai Napján.
Rizikóalapú szűrővizsgálatra van szükség legalább háromévente a 45 feletti életkorban, ahol előfordult a családban diabétesz, testsúlyfelesleggel rendelkezőknél, terhességi cukorbetegség után, nagy súlyú magzatot szülő nőknél, valamint kardiovaszkuláris betegségek esetén.
Nem mindegy, milyen diabétesz!
Nem csupán az adatgyűjtés érdekében, hanem a terápia meghatározása, a kezelés sikeressége érdekében is fontos különbséget tenni a cukorbetegség típusai között, legyen az 1-es, 2-es típusú diabétesz vagy más kórforma. Van olyan típus, amelyet általában a 2-es típusú cukorbetegségbe sorolnak, holott inkább egy speciális 1-es típusúnak tekinthető kórformáról van szó: ez az autoimmun alapú diabétesz általában 30 éves kor felett jelentkezik, nem jellemző a betegre a klasszikus tünet megléte, nincs túlsúlyproblémája, lassú progressziót mutat a betegség, amely felismerhető az autoimmun markerek vizsgálatával.
Pontos kép a cukorháztartás állapotáról
A cukorbetegség diagnosztizálásánál segítséget nyújt az orvosnak a vércukormérés, rutin vérvétel, a terheléses laborvizsgálat (OGTT). A cukorbetegség kezelésénél új diagnosztikus lehetőségek is rendelkezésre állnak már, mint például a folyamatos szöveti glükózszint mérése. Erre azért van szükség, hogy főleg a napi többszöri inzulinkezelésben részesülő betegeknél az orvos (és az önmenedzselést végző beteg is) pontosabb képet kaphasson a cukorháztartás állapotáról. A nemzetközi ajánlások alapján 1-es típusú diabétesz esetén javasolják időszakosan ezt a meghatározást.
Dr. Bibok György előadásában kiemelte: fontos olyan modern eszközöket találni, amelyek segítik a beteget és orvosát is abban, hogy elérjék a célértékeket (étkezés előtti és utáni vércukor, HbA1c). Ebben és a kommunikációban nyújt új lehetőséget a Telediabetológia is. Ennek használatakor az otthoni vércukormérő eszközzel mért adatokból az alkalmazások programjai azonnal olyan táblázatokat, grafikonokat készítenek, amelyekből könnyen áttekinthető és követhető az anyagcsere állapotának változása, ez pedig lehetőséget ad a terápia helyes módosítására.
A Cukorbetegközpont orvosa hangsúlyozta, hogy a cukorbeteg egyén terápiájának alapvető célja a cukorbetegség okozta szövődmények kialakulásának elkerülése, hogy ne jöjjön létre idő előtt érszűkület, infarktus, agyvérzés, és épek maradjanak a különböző szervek, mint például a szem és a vese. Elsődleges cél a megelőzés és a kialakult kedvezőtlen folyamatok megállítása, visszafordítása.
