A bőrrák az egyik leggyakoribb ráktípus, amely bárkinél, bármely életkorban kialakulhat. Bizonyos fajtái nagyobb arányban érintik a férfiakat, mint a nőket. Ide sorolható a melanoma is, amely a leghalálosabb bőrráktípus, korai felismerés esetén azonban jól gyógyítható. Ha rendszeresen részt veszünk bőrrákszűrésen, akkor az esetleges kóros elváltozásokat nagyobb eséllyel fedezik fel még a kezdeti stádiumban, ezáltal időben megkezdhető a kezelés, és csökkenthető a rák elfajulásának kockázata.
De vajon mi történik pontosan egy bőrrákszűrésen, hogyan készüljünk fel a vizsgálatra, milyen gyakran kellene mennünk, illetve mit tehetünk még a bőrrák veszélyének mérséklése érdekében? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre adunk választ a Healthline gyűjtése alapján.
Milyen elváltozásokra figyeljünk fel?
Ahhoz, hogy a bőrrákot vagy az arra (is) utaló jeleket mielőbb észrevehessük, célszerű havonta önellenőrzést végezni, amikor a teljes bőrfelületet átnézzük – beleértve a fejbőrt, az ágyékot és a talpakat is –, gyanús elváltozások után kutatva. Feltétlenül említsük meg bőrgyógyászunknak, ha
- új anyajegyet találtunk,
- egy korábbi anyajegyünk bármilyen szempontból (szín, méret, alak, kiterjedés) megváltozott,
- anyajegyünk egyértelmű ok (például elvakarás, sérülés) nélkül vérezni kezd,
- erőteljesen viszket egy anyajegyünk,
- nem múló, rózsaszín, pikkelyes, esetleg viszkető foltot fedeztünk fel,
- nem gyógyuló sebünk, fekélyünk van,
- csomót vagy dudort érzünk bőrünkön,
- vagy ha bármilyen szokatlan változást érzékelünk, különösebb ok (például kozmetikumváltás) nélkül.
A szakember biztosan rákérdez majd, hogy mikor észleltük az elváltozást, illetve érzünk-e fájdalmat. Fontos kérdés továbbá, hogy fordult-e már elő nálunk vagy családunkban bőrrák vagy rákmegelőző elváltozás.
A bőrrák kockázati tényezői:öregedésvilágos bőrtónus vagy könnyen leégő bőrgyakori leégésszoláriumhasználatsok anyajegycsaládi előzmények a melanomát vagy más bőrrákot érintőenkorábbi bőrrákkorábbi sugárkezelés (rákterápia részeként)immunhiányos állapot
Mi történik a bőrgyógyásznál?
A bőrrákszűrés általában 10-15 percet vesz igénybe, sok anyajegy, illetve sok kérdés esetén azonban ennél valamivel hosszabbra is nyúlhat. A vizsgálathoz általában teljesen – vagy legalább fehérneműre – le kell vetkőzni, hogy a bőrfelület egészét át tudja nézni az orvos.
Amennyiben a bőrgyógyász rákmegelőző állapotra utaló, vagy bármilyen más, aggodalomra okot adó elváltozást vesz észre, biopszia elvégzését javasolja. Ez azt jelenti, hogy a gyanús elváltozásból szövetmintát vesznek, hogy kiderüljön, tartalmaz-e rákos sejteket. Fontos azonban, hogy ne pánikoljunk be, ha szóba kerül a biopszia, ugyanis a vizsgálat javasolása még nem jelenti azt, hogy bőrrákkal állunk szemben, csupán szeretne biztosra menni a szakember. A mintavétel egyébként helyi érzéstelenítéssel történik és csak néhány percet vesz igénybe, nem kell tartanunk tőle.
Jó tudni továbbá, hogy valószínűleg az olyan anyajegyek kapcsán is az eltávolítást tanácsolja majd a szakember, amelyek ugyan nem mutatnak kóros elváltozást, de méretükből vagy elhelyezkedésükből gyakran megsérülnek, kidörzsölődnek. Ilyenkor megelőzés céljából jobbnak látják a bőrgyógyászok, ha ezeket a képleteket leszedetjük.
Milyen gyakran menjünk bőrgyógyászhoz?
A szakemberek általában azt javasolják, hogy legalább évente egyszer vegyünk részt bőrrákszűrésen, különösen akkor, ha a rizikócsoportba tartozunk. De ha a fentebb említett, aggasztó elváltozások bármelyikét észleljük magunkon, jobb, ha nem várjuk meg az éves időpontot, hanem mielőbb keressük fel a szakembert.
Ha volt már dolgunk bazális sejtes karcinómával bazális vagy laphámrákkal, akkor a diagnózist követő első néhány évben 6 havonta javasolt kontrollvizsgálatra menni. Ha pedig melanomát fedeztek fel nálunk, akkor több éven át legalább 3 havonta ajánlott egy teljes testes bőrvizsgálat.
Hogyan csökkenthetjük a bőrrák kockázatát?
A gyakori önellenőrzésen és a rendszeres szűréseken (illetve kontrollvizsgálatokon) kívül is sokat tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a bőrrák kialakulását vagy kiújulását. Első körben érdemes korlátozni a napon töltött időt – különösen a 11 és 15 óra közötti időszakban kerüljük a közvetlen napsugárzást –, illetve mindig alkalmazzunk fényvédő szereket, ne csak nyáron. Jobban tesszük továbbá, ha a szoláriumozásról inkább leszokunk.
