Még ha nem is használod a TikTokot vagy az Instagramot, valószínűleg már hallottál a „maxxing” trendekkel. Ilyen például a looksmaxxing, amelynek célja a fizikai vonzerő növelése, vagy a sleepmaxxing, amely az alvási szokások optimalizálásáról szól a jobb pihenés érdekében.
Tanmaxxing: mit jelent?
Az egyik legújabb irányzat azonban különösen aggasztja az orvosokat: ez a tanmaxxing. A Z és Alfa generáció tagjai ugyanis tudatosan arra törekednek, hogy minél barnábbak legyenek, ami súlyos következményekkel járhat hosszú távon az egészségükre nézve.
„Egyértelmű párhuzam látható a mai közösségimédia-trendek és a nyolcvanas évek barnulási mániája között, amikor a barna bőrt az egészség, a szépség és az aktív életmód szimbólumaként reklámozták” – mondja Dr. Arielle Kauvar bőrgyógyász a Health Centralnak.
Van azonban egy fontos különbség: a nyolcvanas években az emberek legfeljebb időnként találkoztak egy barnulást népszerűsítő magazinhirdetéssel. Ma viszont a telefonjukon keresztül éjjel-nappal ilyen tartalmakkal találkozhatnak.
„A tanmaxxing a nyolcvanas évek barnulási trendjét emeli át a közösségi média korába, ahol az algoritmusok felerősítik a kockázatos viselkedést, és a fiatalokat egy idealizált külső hajszolására ösztönzik” – magyarázza Dr. Shari Lipner bőrgyógyász.
A trend terjedésében kulcsszerepet játszanak a közösségi média algoritmusai. Egy friss kutatás szerint a TikTokon a napvédő krémekről szóló videók többsége valójában támogatja a fényvédelem használatát, és csak 6 százalékuk tartalmaz félrevezető információkat vagy kritikát. Mégis éppen ezek a félrevezető tartalmak generálják a legtöbb reakciót és megosztást.
„A fiatalok ma folyamatosan olyan videókkal találkoznak, amelyek a hosszabb napozást ösztönzik, és a naptej használata ellen érvelnek egyfajta »wellness« vagy »természetes egészség« életmód részeként” – mondja Dr. Kauvar. „Ez a kommunikáció hitelesnek tüntetheti fel a téves információkat, még akkor is, ha azok évtizedek tudományos bizonyítékainak mondanak ellent.”
A rosszul látható rákveszély
A barnulás kockázatai ma már ugyanolyan jól dokumentáltak, mint a dohányzásé. Az összefüggés egyértelmű: az Amerikai Rákellenes Társaság szerint a legtöbb bőrrákot a természetes napfény UV-sugárzása okozza. Ez igaz a gyakoribb bazálsejtes és laphámsejtes daganatokra, valamint a jóval veszélyesebb melanómára is.
Kapcsolódó cikk
A Skin Cancer Foundation becslése szerint minden ötödik amerikai bőrrákos lesz 70 éves koráig. Különösen veszélyesek a leégések: már öt vagy több napégés életünk során megduplázhatja a melanóma kialakulásának kockázatát.
Miért veszélyesebb mindez fiatal korban?
A túlzott napozás fiatal korban különösen káros, mert az UV-sugárzás hatásai összeadódnak az évek során.
„Ezért olyan fontos a gyermekek bőrének védelme: ez az egyik leghatékonyabb módja a későbbi bőrrákkockázat csökkentésének” – mondja Dr. Lipner.
A később jelentkező bőröregedés, bőrkárosodás és számos bőrrák kialakulása sokszor a fiatal kori, védelem nélküli napozás következménye.
„A gyermek- és serdülőkorban kezdődő DNS-károsodás egész életen át halmozódik, és akár évtizedekkel később is bőrrákhoz vagy idő előtti bőröregedéshez vezethet” – teszi hozzá Dr. Kauvar. „Sajnos sok fiatal nem foglalkozik ezekkel a veszélyekkel, mert a jövőbeli egészségi állapotuk még túl távolinak tűnik számukra.”
Kapcsolódó cikk
Pedig nem kell évtizedeket várni a következményekre: a bőrrák a fiatalok körében is az egyik leggyakrabban előforduló daganattípus.
„A melanóma, amely akár halálos is lehet, továbbra is az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a 15 és 39 év közötti amerikaiak körében” – mondja Dr. Kauvar.
Az 50 év alatti nőknél és férfiaknál egyaránt a harmadik leggyakoribb daganattípus, a bazálsejtes és laphámsejtes bőrrákok pedig még ennél is gyakoribbak. Bár ezek ritkábban halálosak, nehezen kezelhetők lehetnek, és jelentős hegesedést, maradandó esztétikai károsodást okozhatnak.
A tökéletes barnaság hajszolása
A tanmaxxing nem áll meg a napozásnál: a közösségi médiát elárasztották a szoláriumozást népszerűsítő videók is.
„A szoláriumok UV-sugárzása akár kétszer-hatszor erősebb lehet, mint a nyári déli napsütésé” – figyelmeztet Dr. Lipner.
Azoknál, akik 20 éves koruk előtt kezdik használni a szoláriumot, 75 százalékkal magasabb a melanóma kialakulásának kockázata, és csaknem kétszeresére nő más típusú bőrrákok esélye is. Már egyetlen szoláriumozás is növeli a kockázatot.
Egy 2025-ben publikált kutatás ráadásul azt találta, hogy a szoláriumhasználók bőrsejtjeiben több DNS-károsodás mutatható ki, mint olyan emberekében, akik kétszer idősebbek náluk, de soha nem használtak szoláriumot.
A szakemberek szerint mindezek miatt kulcsfontosságú megváltoztatni azt a szemléletet, amely a barnaságot az egészség jelének tekinti.
„Fontos megértetni az emberekkel, hogy a barnaság valójában a bőr károsodásának jele, nem pedig az egészségé” – mondja Dr. Kauvar.
