A pikkelysömörrel kapcsolatban számos tévhit él az emberekben, de még az érintett betegekben is. „Az egyik leggyakoribb tévhit az, hogy ez egy ritka betegség, holott az európai populáció 2 százaléka szenved a pszoriázis valamilyen formájától, sőt a norvégoknál 8 százalékos ez az arányszám. Magyarországon körülbelül 150-200 ezer főt érint ez a betegség, amiről sokan azt hiszik, hogy fertőző – és a súlyos bőrtüneteket látva félnek a pikkelysömörös betegektől –, bár erről szó sincs. A pikkelysömörben szenvedők többsége úgy véli – tévesen –, hogy a betegség nem kezelhető, pedig ma már a súlyosabb állapotú páciensek számára is létezik hatékony megoldás. Ugyanakkor az érintettek közül sokan azt sem tudják, hogy körükben számos egyéb, akár súlyos betegség előfordulása is gyakoribb, így a rendszeres kontroll és a betegség karbantartása nagyon fontos” – ismertette Dr. Kósa Péter, az Affidea Magyarország bőrgyógyász szakorvosa.
A hibásan működő immunrendszer a ludas
Ez a gyulladásos, immunrendszer által mediált betegség egyrészt a genetikától, másrészt környezeti hajlamosító tényezőktől függően alakul ki. Az éles széllel elhatárolódó, vörös, gyulladt bőrterületek felszíne gyakran hámlik, megvastagszik, pikkelyesedik. Ezek a foltok többnyire a könyökön, térden, a deréktájon, illetve hajas fejbőrön alakulnak ki. A gyulladás a bőrön kívül érintheti az ízületeket, de akár az ereket is. „Alapvetően az immunrendszer hibás működése okozza a betegséget. A bőr- és egyéb tünetek súlyosságát bizonyos külső, provokáló tényezők jelentősen ronthatják, ilyen például a dohányzás, az elhízás, bizonyos gyógyszerek, fertőzéses betegségek, a lelki stressz” – ismertette a szakértő.
A szívinfarktus rizikója is nagyobb
Mivel a pszoriázisra jellemző gyulladás az érrendszerre is átterjedhet, a pikkelysömörös betegeknél jóval magasabb a kardiovaszkuláris problémák kockázata. „A szívelégtelenség körülbelül kétszer, a szívinfarktus pedig másfélszer gyakrabban fordul elő a pikkelysömörrel élők körében az átlag lakossághoz viszonyítva. A súlyos állapotú pácienseknél hat-hétszeres is lehet a szívinfarktus kockázata. Sok esetben társult betegségként jelentkezik a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a depresszió, illetve a pszoriázisos betegek körében halmozottan fordulnak elő az egyéb gyulladásos megbetegedések is, így az autoimmun pajzsmirigygyulladás vagy a bélrendszer krónikus gyulladása, a Crohn-betegség” – magyarázta Kósa doktor.
Nyáron javulnak a tünetek
Az enyhe tüneteket a pikkelysömör típusától függően általában krémekkel, oldatokkal, esetleg gyógyszerrel kezelik. Sok esetben hatékony lehet az UV-fényterápia is, mivel az UV-fény gyulladáscsökkentő hatással bír. Ennek nyomán a rövid idejű napozás is jótékony lehet nyáron, a pikkelysömörös betegek döntő többsége jól reagál a természetes napfényre is. Ugyanakkor a napozásnál mérlegelni kell a napfény daganatkeltő hatását is – figyelmeztetett a bőrgyógyász. Mint mondta, az érintetteknek kéntartalmú krémeket és készítményeket, illetve a gyulladáscsökkentő termékeket is szoktak ajánlani. Emellett a szalicilsavtartalmú krémek, samponok is hatékonyak lehetnek, ezek ugyanis – hámlasztó hatásuk révén – eltávolítják a pikkelyeket.
A súlyosabb állapotú pácienseket többnyire immunszupresszív gyógyszerekkel kezelik, amelyek immunrendszert elnyomó hatásmechanizmussal rendelkeznek. Ha ezekkel nem lehet megfelelő eredményt elérni, akkor a biológiai terápiák ajánlhatók, amelyek célzottan avatkoznak be a pikkelysömör bizonyos immunfolyamataiba. „Minden beteget arra buzdítok, hogy ne adja fel, hanem menjen el bőrgyógyászhoz, mert ma már nagyon jó kezelések léteznek, és bár maga a betegség véglegesen nem gyógyítható, de a tünetek akár évekre is eltüntethetők” – emelte ki a szakértő.
