A pikkelysömör (pszoriázis) egy krónikus lefolyású, immunológiai gyulladás által kiváltott bőrbetegség. Legfőbb jellemzője a bőrfelszínen megjelenő viszkető, vörös színű, fehéren hámló, több centiméter nagyságú bőrtünetek (papulák és plakkok) kialakulása. Bár gyógymód nincs rá, vannak módszerek, amelyek segíthetnek a szimptómák kordában tartásában. Az érintetteknek ugyanakkor nemcsak a tünetek által okozott testi-lelki teherrel kell megküzdeniük, hanem azzal a tudattal is, hogy a pikkelysömör miatt más egészségügyi problémák is nagyobb eséllyel alakulhatnak ki náluk. Bár a kockázatokkal kapcsolatos információk sokakat félelemmel tölthetnek el, ismeretük kiemelten fontos: így a pácienseknek tudni fogják, mire kell figyelniük, ráadásul az őket kezelő orvosok is célzottabban követhetik nyomon az egészségi állapotukat. A SELF cikke alapján összegyűjtöttük, milyen szövődményekkel járhat a pikkelysömör.
Más autoimmun betegségek
Autoimmun betegség esetén - ilyen a pikkelysömör is - a szervezet valamilyen okból kifolyólag idegenként kezeli a saját sejtjeit, és megtámadja azokat. Több mint 80 autoimmun betegség ismert, némelyik pedig nagyobb valószínűséggel érintheti a pikkelysömörös betegeket. A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás például sokkal gyakoribb náluk, a kutatók azonban egyelőre nem tudják, hogy ennek mi lehet az oka. Ráadásul sok esetben azt sem lehet megmondani, melyik autoimmun betegség jelent meg előbb, vagy hogy az egyik okozta-e a másikat.
Depresszió és szorongás
Mint minden krónikus betegség, úgy a pikkelysömör sem csak a fizikai egészségünkre van hatással. A kórral együtt járó, élethosszig fennálló, fájdalmas tünetekkel való foglalkozás a mentális egészséget legalább ugyanannyira megtépázhatja - ezt több tanulmány is alátámasztja. Az egyiket például 2016-ban publikálták a JAMA Dermatology című szaklapban: a vizsgálatba 12 382 alanyt vontak be, és mint kiderült, a pikkelysömörös betegek 16,5 százaléka számolt be olyan tünetekről, amelyek jellemzően súlyos depressziónál állnak fent. A nem pikkelysömörös résztvevőknél ez az arány 8,9 százalék volt.
De nem csupán a depresszió kockázata nagyobb a pikkelysömörrel élőknél, hanem a szorongásé is. Nehéz kiszámítani, mikor lángol fel a betegség, így az érintettek szinte soha nem tudják, az adott napon hogyan érzik majd magukat, ami értelemszerűen szorongást generál. Egy, a Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery című szaklapban 2018-ban megjelent tanulmányban is hasonló következtetésre jutottak a szakemberek. Az eredmények azt mutatták, hogy a pikkelysömörös betegek 2-23 százalékánál jelentkezett szorongás, míg azoknál, akik nem érintettek az említett bőrbetegségben, az arány 1-11 százalék volt.
Parkinson-kór
Bár a tudósok egyelőre nem ismerik a Parkinson-kór - az egyebek mellett kézremegést, izommerevséget és járászavart okozó neurológiai betegség - okait, az tény, hogy az érintettek agyában gyulladás mutatható ki. Szakemberek négy, több mint 66 000 alany bevonásával készült tanulmány 2016-os metaanalízisében megállapították, hogy a pikkelysömörben szenvedőknél 38 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór, mint azoknál, akiknél nem áll fent ez a bőrbetegség. Az ugyanakkor még tisztázatlan, hogy egészen pontosan milyen kapcsolat van a pikkelysömör és a Parkinson-kór között.
2-es típusú cukorbetegség
Számos tanulmány kimutatta, hogy a pikkelysömörrel élők egy részénél 2-es típusú cukorbetegség is kialakul, a betegségek közötti összefüggésre ugyanakkor még nem találtak kielégítő magyarázatot. Azt is fontos kiemelni, hogy a cukorbetegség bármely formája okozhat olyan kellemetlen bőrtüneteket, mint a bőr megvastagodása, a hólyagok, a viszketés vagy a szárazság. Ezek a panaszok, társulva a pikkelysömörhöz köthető bőrtünetekkel, komoly kihívás elé állíthatják az érintetteket.
