Mikor gyanakodjunk szívinfarktusra?

A mellkasi fájdalom hátterében számtalan ok állhat, amely lehet hétköznapi kellemetlenség – például gyomorégés, izomgörcs, szokatlanul nagy fizikai aktivitás –, vagy akár súlyosabb dolog – szívbetegség, koszorúérgörcs, szívroham – is. A szívet érintő problémák miatt különösen fontos, hogy komolyan vegyük a mellkasban jelentkező erős fájdalmat vagy szorító, nyomó érzést, és mielőbb kérjünk orvosi segítséget. Szerencsére így tett az az 55 év körüli férfi is, akinek történetét a napokban osztotta meg közösségi oldalán az Országos Mentőszolgálat.

„A beteg erős mellkasi fájdalomra ébredt, és mivel a mentőállomás szomszédságában lakik, úgy gondolta, hogy segélyhívás helyett inkább átsétál az életmenőkhöz” – írták. Egy gyors vizsgálat segítségével a mentők megállapították, hogy a férfinak éppen szívinfarktusa van. Ellátását követően végül stabil állapotban szállították kórházba a beteget, ahol további életmentő beavatkozásokon esett át.

A poszt alatt az egyik kommentelő megjegyezte, hogy az érintettnek óriási szerencséje volt, hogy volt ereje átsétálni a mentőállomásra. „Sajnos végződhetett volna rosszabbul is, mert másodpercek leforgása alatt képes annyit romlani az állapot, hogy nemhogy (át)sétálni, de még (ülő helyzetből) felállni sem feltétlenül képes az ember” – figyelmeztetett a hozzászóló.

Mikor gyanakodjunk nagy bajra?

Mint fentebb már említettük, a mellkasi fájdalom nem csupán szívproblémákra utalhat. A szívrohamot és az erős refluxos panaszokat például gyakran összekeverik, de akár egy tüdőgyulladás miatt jelentkező nyomásérzés és légzési nehézség is nagy aggodalmat válthat ki a betegben. Természetesen a refluxot és a tüdőbetegségeket is fontos komolyan venni, azonban az orvosok és mentők minél pontosabb tájékoztatása érdekében jó, ha tudjuk, hogy mikor áll fenn valóban a szívinfarktus kockázata.

Ha a mellkasi fájdalom egyre erősebb, valamint ki is sugárzik az állkapocsba, a bal karba/vállba és a felsőtestbe, akkor igen valószínű, hogy a szívünkkel van probléma. A szívroham árulkodó jelei közé tartozik továbbá az erős szívdobogásérzés, az intenzív izzadás, a hányinger vagy hányás, a nehézlégzés és a szédülés is. A panaszok tulajdonképpen bármilyen fizikai terhelés hatására rosszabbodhatnak, ezért semmiképpen sem ajánljuk, hogy bárki a cikk elején említett férfi példáját kövesse, és gyalog induljon el a segítségért, akármilyen közel is lakik a mentőállomáshoz. Tárcsázzuk inkább a 112-t!

A gyorsaság a legfontosabb

Magyarországon egyébként évente több tízezer ember kap szívinfarktust, az érintettek jelentős része pedig sajnos már a kórházba érkezés előtt meghal. Ennek főként az lehet az oka, hogy egyesek inkább arra várnak, hogy elmúljanak a panaszaik, vagy azt gondolják, velük úgysem történhet komoly baj. Fontos azonban, hogy ha a fenti tünetek jelentkezése alapján akár csak egy kis esélyt is látunk arra, hogy akár nekünk, akár egy szerettünknek szívrohama van, akkor azonnal cselekedjünk. Ilyenkor ugyanis minden perc számít.

Az időben történő szakszerű ellátás nem csupán azt előzi meg, hogy az eset halállal végződjön. A mielőbb megkezdett kezeléssel az olyan súlyos szövődmények kialakulásának kockázata is csökkenthető, amelyek sok betegnél a szívrohamot követő egy éven belül végzetessé válnak.