A véres köpés az esetek 20 százalékában valóban jelezhet tüdőrákot, különösen a dohányzók esetében, de nem kell egyből megijedni, ugyanis számos más betegség jele is lehet. Érdemes ilyenkor a vérzés forrását kivizsgálni, ugyanis a vér nem csak a tüdőből származhat: akár az orr, a nyálkahártya vagy a nyelőcső is lehet a forrás, sőt előfordulhat, hogy ínyvérzéssel van dolgunk.
Mi okozhat vérköpést?
A vérzés hátterében leggyakrabban a tüdő áll, különösen, ha a beteg dohányzik. Tüdőrákra is adhat okot, de lehet tbc vagy hörgőtágulat is. Véres köpést okozhat egy komolyabb tüdőgyulladás is, de a tüdőembólia lehetősége sem kizárt.
A tünet hátterében állhat vérzékenység is, hiszen a nem megfelelően szedett, vagy nem megfelelő gyógyszerek okozhatnak ilyen problémát.
A vérhányás, azaz a haematemesis is okozhat vérző köpetet. Ilyenkor hányással távozik a szervezetből nagyobb mennyiségű vér. A tünet ilyenforma megjelenése az emésztőcsatorna sérülésére utalhat. Ilyen esetben érdemes minél előbb orvoshoz fordulni.
Veleszületett szívhibák is okozhatnak ilyen problémát, ezen betegségek nagy része ugyanis alvadásgátló terápiát igényel, amely komoly ellenőrzést feltételez. Ha ez nem történik meg, előfordulhat, hogy vérköpés jelentkezik tünetként.
A száj, nyelv vagy garat sérüléseiből is eredhet a probléma, de előfordul, hogy ínyvérzés áll a háttérben. Nem kizárt, hogy "egyszerűen" csak ráharaptunk a nyelvünkre és azért köpünk véreset.
Magas vérnyomás tünete is lehet, ilyenkor ugyanis nem kizárt, hogy a kisebb erek megpattanhatnak a nyálkahártyán, amely vérürítéshez vezethet.
Bizonyos vizsgálatok is okozhatnak vérköpést, mint a hörgőtükrözés, vagy a tüdőbiopszia, de ilyen lehet a gyomortükrözés vagy vérrög oldása is.
Mit tegyünk vérköpés esetén?
A legbiztosabb természetesen, ha orvoshoz fordulunk, hiszen komolyabb gondok is állhatnak a háttérben. A vér mennyisége, színe nagyon árulkodó lehet, valamint a vérköpés mellett jelentkező tüneteket is figyelembe kell venni. Mellkasi röntgen és CT-vizsgálat eredményeképp kiderül, milyen komolyságú is a betegség, ez ugyanis kizárhat bizonyos tüdőbetegségeket. Ha nem a tüdő betegsége áll a háttérben, akkor a gyomor, a nyelőcső, a garat és az orr vizsgálata következik. Előfordul, hogy az orvos teljes kardiológiai kivizsgálást rendel el.
