Mennyi vizet kellene valójában innunk?

"Az vagy, amit megeszel" - tartja a mondás, amelyben egyébként van igazság, mégis, találóbb lenne azt mondanunk: "az vagy, amit megiszol."

Egy felnőtt ember testtömegének nagyjából 60 százaléka víz. Ez a mennyiség főleg az agyunk, a szívünk, a tüdőnk, az izmaink és a bőrünk között oszlik meg, de például csontjaink 30 százalékát is víz teszi ki. A víz azonban nemcsak az emberi szervezet egyik legfontosabb összetevője, feladatai is vannak: víz segít például a belső hőmérsékletünk szabályozásában és a tápanyag szállításban, kimossa szervezetünkből a káros anyagokat, segít a nyáltermelésben, és hozzájárul az ízületek kenéséhez és táplálásához. Vitathatatlan tehát, hogy a víz az életünk kulcsfontosságú összetevője, még sincs egyértelmű tudományos konszenzus arról, hogy naponta mennyi vizet is kellene fogyasztanunk.

A víz az emberi szervezet egyik legfontosabb összetevője
A víz az emberi szervezet egyik legfontosabb összetevője

Számos jó tanács kering a köztudatban: gyakran mondják például, hogy naponta nyolcszor kellene 2,5 deci vizet meginnunk, tehát egy nap nagyjából 2 liter vizet kellene magunkhoz vennünk. És bár ez az ajánlás rendkívül népszerű, tudományosan valójában egyáltalán nem megalapozott. Ezzel szemben több tanulmány eredménye is azt mutatja, hogy ez az ajánlott mennyiség több annál, mint amennyire ténylegesen szüksége van a legtöbb egészséges felnőtt szervezetének. Az ajánlás ugyanis nem veszi figyelembe a tényt, hogy nem a vízivás az egyetlen módja szervezetünk hidratálásának.

Étkezés

Minden, amit megeszünk vizet is tartalmaz, a nyers zöldségek és gyümölcsök ráadásul kifejezetten sokat: a görögdinnye és az eper például több mint 90 százalékban vízből áll. De természetesen ahány ember, annyiféle étrend, a különböző étrendek pedig más-más mennyiségben tartalmaznak vizet, mégis fontos, hogy minden összeadódik és hozzájárul szervezetünk hidratálásához. A National Academy of Sciences kutatóhálózat jelentése szerint egy átlagos amerikai felnőtt napi vízbevitelének mintegy 20 százalékát a napi elfogyasztott ételek adják, ami a szakértők szerint közel optimális értéknek számít.

Ételek, amelyek olyanok, mint a víz - részletekért kattintson !

Egyéb italok

Másik kulcsfontosságú vízforrásunk a naponta bevitt egyéb folyadékok . Az alkoholmentes italok, például a kávé, a tea, a tej, a gyümölcslé nagy mennyiségben tartalmaznak vizet, és mind hozzájárulnak szervezetünk hidratálásához. Ráadásul pedig - a népszerű mítosszal ellentétben - kutatások azt mutatják, hogy a kávé nem dehidratálja szervezetünket, így az is megfelelő formája lehet a vízbevitelnek.

Mégis mennyit?

A valódi kérdés tehát, hogy az elfogyasztott élelmiszerekkel, vízzel és egyéb folyadékokkal együtt mennyi vizet kell naponta bevinnünk a szervezetünkbe. A National Academies of Sciences a nők számára körülbelül 2,7 liter mennyiségű vizet javasol naponta, amelyet az elfogyasztott ételekből és italokból kell összeadni, férfiak számára pedig 3,7 litert. Ez azonban csak egy általános iránymutatás, amely nem támaszkodik egyértelmű tudományos tanulmányokra.

Az igazság ugyanis az, hogy nincs univerzális recept: személyes szükségletünk a többi között függ korunktól, testsúlyunktól, általános egészségi állapotunktól, fittségünktől sőt még az éghajlattól is.

Ha mégis konkrét tanácsot szeretnénk, érdemes a szervezetünkre hallgatni. "Az egészséges emberek túlnyomó többsége kielégíti napi hidratálási szükségleteit, hiszen a szervezetük jelzi a szomjúságot" - mondta a National Academies of Sciences kutatója. Testünk szomjúsággal jelzi, ha szervezetünk hidratációs szintje csökken, amire pedig a víz a legjobb orvosság. Egyébként nem csak a szomjúságból következtethetünk rá, hogy folyadékra van szükségünk, vizeletünk színe is árulkodó lehet: a sötét sárga vagy narancssárga vizelet általában dehidratálást jelez, míg a jól hidratált vizelet halványsárga vagy színtelen. A legfontosabb tehát, hogy igyunk, amikor szomjasak vagyunk, illetve igyunk a szokásosnál többet, ha többet izzadunk.

Forrás: livescience.com

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +36 °C
Minimum: +14, +21 °C

Napos idő lesz jellemző, csapadék általában nem várható, legfeljebb északkeleten lehet néhol zápor. Mérsékelt marad a nyugati szél, 31, 36 fok közé melegszik a levegő. Szerdán nem jön front, de a tartós meleg egyre erősebb tüneteket okozhat. Többeknél alvásproblémák léphetnek fel, napközben keringési panaszok és vérnyomás-ingadozás is jelentkezhet. Fokozódik a migrénhajlam. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)