A pulzusérték vizsgálata az egyik legalapvetőbb diagnosztikai módszer, amely pontosan megmutatja, hogy a szív milyen sebességgel pumpálja a vért a szervezetben. Ezt számos tényező befolyásolja és nagy egyéni eltéréseket mutathat. A szakirodalom – a legoptimálisabb 72-es nyugalmi érték mellett – viszonylag széles tartományt határoz meg rá: felnőttek esetében 60-100 közé eshet az egy perc alatt mért optimális értéke. A nyugalmi pulzust mindig ülve vagy fekve kell mérni, hiszen fizikai megterheléskor természetes módon gyorsabban ver a szív, hogy az izmok teljesíteni tudják a megnövekedett oxigénigényt.
Súlyos állapotot is jelezhet
Magas értéknek számít, ha a pulzus indokolatlanul, minimum 2-3 napon keresztül átlagosan 100 ütés felett van. Hosszú távon a magas nyugalmi pulzusérték jóval erőteljesebb terhet ró a szívizomzatra, a pitvarokra és a kamrákra, ezért önmagában megemeli a korai halálozás kockázatát. Érdemes utánajárni a kiváltó okoknak. Ha a nyugalmi pulzusérték indokolatlanul még magasabbra szökik, 120 ütés/perc feletti értékre, ebben az esetben már szapora szívverésről (tachycardiáról) beszélhetünk. Ez akár súlyos állapotot is jelezhet, ezért fennállásakor indokolt azonnal orvos vagy mentő segítségét kérni, különösen akkor, ha egyéb tünetek – például szédülés, hányinger, légzési problémák – is társulnak hozzá.
A magas pulzusszám az agyi vérellátottság csökkenését idézheti elő, ami miatt akár eszméletvesztés is bekövetkezhet. Amennyiben az állapot a szívpitvar érintettségével párosul, pitvarfibrilláció is kialakulhat, amely gyors, de gyenge és szabálytalan szívveréssel jár együtt. A magas pulzus a szívkamrákra is hatással lehet: mivel nem tudnak pihenni, elegendő vérrel megtelni, ezáltal sérül a vérpumpáló képességük. Ez az állapot idővel nem csak vérnyomáscsökkenéshez, hanem szívelégtelenséghez vagy szélsőséges esetben akár teljes szívmegálláshoz vezethet.
A kivizsgálás menete
A szív leterheltségére azonban gyakran csak enyhébb formában jelentkezik: fáradtság, gyengeség, szédülés, látásromlás, légszomj és mellkasi fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet. Azonban, ha a tünetek többször visszatérnek, nem szabad figyelmen kívül hagyni, érdemes kérni az orvosi kivizsgálást. A kardiológus, az anamnézis felvételét követően jellemzően vérnyomásméréssel, szívultrahanggal és az EKG-vizsgálattal kezdi az állapotfelmérést. Fontos információkat hordozhat a laboratóriumban elvégzett vizelet és vérvizsgálat is, amely során a kezelőorvos az általános vérkép mellett tájékoztatást kap a vércukor, máj- és vesefunkció, az ionok, és a pajzsmirigy működéséről is. Indokolt esetben pajzsmirigy ultrahangra, valamint terheléses vagy 24, 48 és 72 órás Holter EKG vizsgálatra is sor kerülhet, amellyel felismerhetők a különböző szívritmuszavarok is.
Gyakran életmódbeli tényezők váltják ki
A szapora pulzust gyakran életmódbeli tényező váltják ki. Ilyen például a túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás, a dohányzás, a túlsúly, de előidézheti stressz, kimerültség vagy akár egy pszichésen megterhelő életszakasz. Bizonyos gyógyszerek – például vízhajtók – illetve olyan betegségek is magas pulzusszámot okozhatnak, mint a pajzsmirigy zavarok, magas vérnyomás, hormonális-, tüdő-, szív- vagy érrendszeribetegségek, valamint különböző fertőzések, gyulladások és láz. Emellett a pulzusértéket befolyásolják a napszakok, a vérnyomás, az életkor és a vérszegénység is. Ahhoz, hogy a szív megfelelően működhessen, a vérben található ionok, például a kálium-, a nátrium-, a kalcium- és a klorid-ion mennyiségének meghatározott tartományba kell lennie. Ha lecsökken például a kálium mennyisége, szívritmus-zavarok léphetnek fel. Mivel bizonyos gyógyszerek – például vízhajtók – hatással lehetnek a szintjére, akár ennek következtében is felgyorsulhat a szívverés.
Kezelési lehetőségek
A magas pulzus kezelése mindig a kiváltó okoktól függ. Szívritmuszavarok esetén szükség lehet gyógyszeres kezelésre, valamint súlyosabb esetben mesterséges szabályozó készülék – pacemaker – beültetésére. Pajzsmirigy-túlműködésnél az alapbetegség kezelése az elsőszámú cél, akárcsak a magasvérnyomás mellett tapasztalható szapora pulzus esetén. Amennyiben életmódbeli körülmények okozzák a magas értékeket, érdemes ezeken minél hamarabb változtatni. Elsődlegesen szükséges a dohányzás abbahagyása, valamint az egészséges és változatos étrendre való áttérés. Szintén elengedhetetlen az állóképességet javító napi testmozgások beiktatása, ami nagy mértékben segít elérni és hosszútávon tartani a megfelelő testsúlyt, valamint az optimális pulzus-értékeket. Stressz esetén hasznos elsajátítani olyan légzőgyakorlatokat és stresszoldó technikákat, amelyekkel hatékonyan csökkenthető a belső feszültség, valamint fontos megteremteni a nyugodt éjszakai pihenés megfelelő körülményeit is.
