Dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusa szerint ilyen esetekben hormonális elhízásról is szó lehet, amelyet valamilyen endokrinzavar okoz.
Mikor beszélünk túlsúlyról?
Arra, hogy ki számít túlsúlyosnak, orvosi értelemben a BMI adja a legpontosabb információt. Ehhez szükség van az illető magasságára és testsúlyára - ezek alapján számolható ki a BMI adott képlet segítségével.
BMI = testsúly (kg) / magasság2 (m)
Amennyiben a kapott eredmény meghaladja a 25-öt, úgy túlsúlyról beszélünk. Érdemes azonban tudni, hogy a BMI csakis 18 éven felülieknél mérhető, valamint - mivel nem veszi figyelembe, hogy a testtömeg hány százaléka zsír és hány izom - testépítőknél például nem lehet reális eredményt kapni.
Természetesen nem csupán a BMI segítségével lehet képet kapni állapotunkról, hanem egyszerű centi használatával is, amellyel a derék körfogatát mérjük.
"Nőknél 80 cm felett mérsékelt, 88 cm felett jelentős elhízásról beszélünk" - mondja dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusa, aki hozzátette, hogy ennek nagy veszélye, hogy jelentősen megnő a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázata, valamint a cukorbetegség esélye is.
Hormonális zavarok is okozhatnak elhízást
Pajzsmirigy-alulműködés: ekkor a pajzsmirigy hormonjai (T4, T3) túl kevés mennyiségben vannak jelen, és ez komoly változásokat eredményez az anyagcserében. Pajzsmirigy-alulműködés esetén ugyanis az anyagcsere lelassul, ami kedvez a zsírpárnák lerakódásának. A betegség laborvizsgálattal könnyen diagnosztizálható, és szerencsére a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel kordában tartható.
PCOS/IR: a policisztás ovárium szindróma mind hormonális, mind nőgyógyászati panaszokat okozhat. Ekkor az LH/FSH hormonok aránya felborul, a tesztoszteron szintje megemelkedik, aminek következtében nem történik normál peteérés és tüszőrepedés. Helyette viszont kisebb-nagyobb ciszták keletkeznek a petefészkekben. A probléma teherbe esési nehézségekben és túlsúlyban is megmutatkozhat, ezért elhízás esetén érdemes erre is gondolni. Laborvizsgálattal és ultrahanggal lehet megbizonyosodni róla. Kezelése gyógyszeres terápiát, speciális diétát és rendszeres testmozgást foglal magában.
Magas kortizolszint: a kortizol többek között a szénhidrát-anyagcseréért felel, mivel stresszes szituációkban több energiára van szükség. Ilyenkor a kortizol extra oxigénnel látja el a szervezetet, és ehhez a zsír- és glükózraktárakból energiát szabadít fel. Sajnos hozzájárul a zsírok felhalmozódásához, valamint megnöveli a vércukorszintet - ez fokozza az étvágyat, így még inkább elősegíti a túlsúly kialakulását. A tartósan magas kortizolszint hátterében Cushing-szindróma is állhat, és amennyiben ezt agyalapi mirigy daganata okozza, úgy Cushing-kórról beszélünk. Gyógyszeres kezeléssel, daganat esetén műtéttel orvosolható.
Ösztrogéndominancia: amennyiben az ösztrogén és a progeszteron egyensúlya az előbbi irányába dől, úgy ösztrogéndominanciáról beszélünk. Az ösztrogén faladata többek között a másodlagos nemi jellegek kialakítása, a menstruációs ciklus szabályozása, viszont sajnos a zsírraktárak növeléséért is felelős. Éppen ezért túl magas szintje könnyen almatípusú elhízáshoz vezethet. Kezelésében nagy szerepet játszik a progeszteronpótlás, de diétával és az ösztrogénhatású vegyszerek elhagyásával is sokat lehet tenni az állapot normalizálása érdekében.
