1988 óta december 1-je az AIDS világnapja. 2012 és 2015 között az AIDS Világnapok központi témája az a fő célkitűzés, hogy ne forduljon elő új HIV-fertőzés, senki ne haljon meg AIDS betegségben és legyen vége a diszkriminációnak.
Riasztó adatok
Sajnos a WHO Európai Régiójában(53 tagállam, beleértve a közép-ázsiai országokat is) 2004-hez viszonyítva 80 százalékkal nőtt az új HIV-fertőzöttek száma. Ez 2014-ben 136 000 új HIV-fertőzést jelentett, melynek 77 százaléka a kelet-európai és közép-ázsiai régióban, 20 százaléka Nyugat-Európában, 3 százaléka Közép-Európában fordult elő, ahol Magyarország is található.
Ugyanakkor Közép-Európában mérték a legmagasabb, 175 százalékos emelkedést az új HIV-fertőzöttek számát tekintve. Bár a késői diagnózisok aránya a régió szintjén csökkent, de még mindig az esetek felében túl későn diagnosztizálják a fertőzöttséget. Ezért célzott szűrőprogramok kiterjesztésére és hatékony felvilágosító kampányokra van szükség. Ugyanakkor az ellátás terén komoly előrelépés történt a régióban: egyre többen jutnak megfelelő kezeléshez.
A Magyarországi adatokat illetően nincs ok ünnepelni: a 2013 évi 240 új fertőzötthöz képest 2014 első három negyedévében 209 új HIV fertőzést jelentettek, feltehetően ez a szám az év végéig meghaladja a tavalyi adatot.
Meggyógyulnia eddig egy embernek, Timothy Ray Brownnak, a hírhedt "berlini páciensnek" sikerült, ő 2007 óta - csodával határos módon - tünetmentes. A tudósok azóta képtelenek megállapítani, hogy ez miként sikerült.
Az orvosok szerint három oka lehet a gyógyulásnak. Az egyik: Brown olyan ritka mutációval bíró embertől kapta a transzplantátumot, ami megváltoztatja a receptort, amit a HIV használt fel arra, hogy a fehérvérsejtekbe bejuthasson. A második: Brown saját immunrendszerét elpusztította a kemoterápia, ez pedig valószínűleg a HIV-fertőzést is kiirthatta a testből. A harmadik: a átültetett sejtek megtámadhatták Brown saját sejtjeit és így kiirthatták a HIV-fertőzést is.
A University of Atlanta kutatói azt vizsgálták, hogy a három opció közül melyik a legesélyesebb. Majmokon végzett kísérleteik során - ahogy ez a PLOS Pathogens szaklapban publikált anyagukból kiderül - három makákó véréből kinyert őssejtet tettek félre, majd megfertőzték őket és három kontrollmajmot egy SHIV-nek elnevezett hibrid vírussal, amely a HIV és a vírus majomváltozatának kombinációja. Ezt követően mind a hat majmot vírusellenes gyógyszerekkel kezelték.
Hónapokkal később mindhárom majmot - amelyeknek őssejtjeit eltávolították - kemoterápiának vetették alá. Ez immunsejtjeiknek legtöbbjét kiirtotta, azon fehérvérsejtek 99 százalékával együtt, amelyeket a HIV fertőz. Ezt követően a majmok saját őssejtjeikből fejlesztett transzplantátumokat kaptak. Hat hónappal később a kutatók beszüntették a vírusellenes terápiát.
A vírus az összes kontrollmajomban és a három transzplantált majomból kettőben visszatért. A harmadik transzplantált majom veseelégtelenség miatt múlt ki két héttel a "vírusirtó" terápia beszüntetése után. A SHIV sejtjeit azonban megtalálták szervezetében, ami azt jelenti, hogy egyik majom sem gyógyult meg. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a kondicionálás, azaz az immunrendszer elpusztítása nem elég ahhoz, hogy a pácienseket kigyógyítsuk a HIV-ből, így a megmaradt két opció közül valamelyik felelős a HIV gyógyulásáért.
Egyes vizsgálatok azt mutatják, a transzplantátumok segítenek valamelyest a HIV-fertőzött sejtek számának csökkenésében. A University of Atlanta kutatói tovább folytatják vizsgálataikat, hogy kiderülhessen: pontosan mi is áll a berlini páciens gyógyulásának hátterében.
