Aggasztó, hogyan hat a hőség a szívgyógyszerekre

Egyes szív-érrendszeri panaszokra szedett gyógyszerek fokozhatják a szívroham kockázatát nyári kánikula idején – állítják amerikai kutatók. Eredményeik a globális klímaválság tükrében különösen aktuális veszélyre figyelmeztetnek.

A béta-receptor-blokkolók javítják a koszorúér-betegséggel élők túlélési esélyeit és életminőségét, míg az aszpirin és egyéb véralvadásgátlók csökkenthetik a szívinfarktus kockázatát. Nyári hőhullámok során azonban, amikor egyébként is nagyobb arányban fordul elő szívroham a népesség körében, ezek a gyógyszerek könnyen a visszájára fordulhatnak – olvasható a Yale Egyetem közegészségügyi kara közleményében . Az egyetem kutatói legfrissebb tanulmányukban ugyanis figyelmet érdemlő összefüggést találtak a szívinfarktus kockázata és az említett gyógyszerek szedése között. „Azok a betegek, akik a kétféle gyógyszercsoport legalább egyikét szedik, nagyobb veszélyben vannak. Hőhullámok idején mindenképpen óvintézkedéseket kellene tenniük” – húzta alá Kai Chen, az egyetem környezet-egészségügyi intézetének adjunktusa, a Nature Cardiovascular Research című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

gyógyszerszedés, pirula, tabletta
Lehetséges, hogy egyes szívgyógyszerek felerősítik a hőség negatív hatásait. Fotó: Getty Images

A szakember a lehetséges óvintézkedések között természetesen nem a gyógyszerszedés azonnali elhagyását, hanem a hőség elleni védekezést javasolta, például légkondicionáló használatával. Napjainkra jól ismert, hogy az olyan külső környezeti tényezők, mint akár a légszennyezettség vagy a hideg időjárás, hozzájárulhatnak a szívroham kialakulásához. Egyre több tudományos bizonyíték utal arra is, hogy a nyári forróság szintén e sorba illeszkedik. Az epidemiológusok ezzel együtt folyamatosan dolgoznak azon, hogy feltárják, mely csoportokat veszélyeztetik leginkább a környezeti szélsőségek. A mostani kutatás is ebben jelent hasznos támpontot.

A béta-blokkolók és vérhígítók potenciális veszélye

A kutatók egy betegregisztert felhasználva közel 2500 olyan esetleírás adatait elemezhették, amelyekben a betegek nem halálos kimenetelű szívinfarktuson estek át a németországi Augsburgban a 2001 és 2014 közötti időszak nyári hónapjai során. Érdekesség, hogy a vizsgálat során az egyes páciensek egyben a saját kontrollcsoportjukként is szolgáltak: a kutatók összehasonlították, mekkora hőterhelés érte őket a szívrohamuk napján, illetve mekkora ugyanannak a hónapnak a többi azonos napján. Magyarán, ha egy beteg az adott év júniusának harmadik csütörtökén került kórházba, akkor az összehasonlítási alapot a júniusi hónap többi csütörtöke adta. Mindebből kirajzolódott, hogy azok az alanyok, akik béta-blokkolót vagy véralvadásgátlót szedtek, nagyobb arányban szenvedtek szívrohamot a legmelegebb napokon, összehasonlítva a kontrollnapokkal.

Egészen pontosan a vérhígítók kapcsán 63, a béta-blokkolókra vonatkoztatva 65 százalékos kockázatnövekedést mutatott ki az elemzés, míg a kétféle gyógyszercsoport kombinált alkalmazása esetén 75 százalékkal növekedett a szívinfarktus előfordulási gyakorisága hőség idején. Ezzel szemben azoknál, akik egyik típusú gyógyszert sem szedték, a nagy meleg sem befolyásolta érdemben a súlyos szívprobléma kialakulásának rizikóját. A Yale Egyetem közleménye hangsúlyozza, hogy a tanulmány egyáltalán nem igazolja, hogy az említett gyógyszerek szívrohamot okoznának, sem pedig azt, hogy akár csak hajlamosítanának arra. Lehetséges, hogy csupán arról van szó, hogy akik gyógyszert szedtek, meglévő szívbetegségük miatt egyébként is védtelenebbek voltak a kánikula negatív hatásaival szemben. Mindazonáltal a kutatásnak akad néhány olyan eredménye, amely szerint talán mégsem ez áll a háttérben.

Megzavarhatják a hőháztartást

Amikor ugyanis a kutatók összehasonlították a fiatal (25-59 év közötti) és idős (60-74 év közötti) páciensek adatait, ahogy az várható volt, arra jutottak, hogy a fiatalabb korcsoport tagjainak jobb volt az általános egészségi állapota, illetve itt fordult elő kisebb arányban koszorúér-betegség. Mégis a béta-blokkolót vagy vérhígítót szedő fiatalabb páciensek fogékonyabbnak bizonyultak a hőséghez köthető szívrohamra, mint az idősebbek, dacára annak, hogy utóbbiak küzdöttek nagyobb arányban szív-érrendszeri problémákkal. Mi több, ugyancsak beszédes, hogy más típusú gyógyszerek esetében már nem lehetett hasonló összefüggést kimutatni a hőség okozta szívrohammal. Kivételt ezalól csupán a sztatinok jelentettek, amelyek a fiatalabb korcsoportban háromszorosára növelték a szívinfarktus kockázatát a forró napokon.

„Azt feltételezzük, hogy bizonyos gyógyszerek zavarokat okozhatnak a test hőmérséklet-szabályozásában” – mondta el Chen. Hozzátette, terveik szerint további kutatásokkal igyekeznek a jövőben feltárni a most felfedezett jelenség mögött megbúvó folyamatokat. Mindazonáltal a kutatási eredmények már jelenleg is arra figyelmeztetnek, hogy a klímaválság elmélyülésével a szívroham veszélye is fokozódhat egyes szív-érrendszeri betegek körében.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +11, +20 °C

Közepesen felhős időre van kilátás, helyi zápor, zivatar kialakulhat. Élénk lesz az északi szél, 26, 31 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Vasárnap kettősfront szerű panaszokat lehet tapasztalni, de markáns front továbbra sem érkezik. A keringési és vérnyomáspanaszok mellett a fejfájás lehet a leggyakoribb, de az ingerlékenység is a nyugtalanság is jellemző tünet lehet. A hőérzet és a komfortérzet is ingadozik! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)