Mats Olsson, a svédországi Karolinska Intézet kísérleti pszichológusa szerint minden betegségnek megvan a maga jellegzetes szaga , amely a beteg szervezet különböző forrásaiból ered. Egy-egy ember szagát nemcsak a bőr, hanem a lélegzet, a vér, vizelet stb. finom különbségei adják össze, s azt is megmutatják, hogy az egyén mennyire egészséges. "Általában a beteg emberek szaga kellemetlen" - állítja a kutató.
Számos betegség esetében jegyeztek fel a kórra utaló szagokat. Például a hastífuszos beteg szaga a frissen sült kenyérre, a sárgalázasé a hentesüzletre, a görvélykór által gyötört emberé az állott sörre hajaz. A gyakorlott orr képes ezeket megkülönböztetni. Nem véletlen, hogy a középkorban, amikor a diagnosztika a mai értelemben még nem létezett, a kipárolgások szagolgatásának fontos szerep volt az orvoslásban. A kínai orvoslás még mai is használja ezt a módszert.
George Preti, a Monell kémiai érzékelési központ szerves vegyésze több mint 30 éve tanulmányozza a testszagot. "Ha a tömegközlekedéssel utazom, hébe-hóba találkozom olyanokkal, akik erős testszagot árasztanak, és nyilvánvaló, hogy miért" - mondja.
Testszagunk a betegségeinket is elárulja A Karolinska csapata egy általánosabb kihívásnak igyekszik megfelelni. Arra kíváncsiak, hogy milyen szagokból derülhet ki, hogy valaki beteg, vagy a közelmúltban megfertőződött-e. A tudósok ugyanis úgy gondolják, hogy az evolúció lehetővé tette az embereknek, hogy megérezzék, kiszagolják a változást, és elkerüljék a betegeket, hogy egészségesek maradjanak. "Az emberek számára lehetővé kell tenni, hogy észleljék, ha valaki ragályos" - mondja Olsson, aki nemrégiben publikált az eredményeikről egy tanulmányt.
Ez egy olyan kísérleten alapult, amelyben önkénteseken mesterségesen váltottak ki gyulladást, s a szaguk megváltozását vizsgálták meg egy erre kiképzett szaglászó "zsűri" segítségével. A betegség jeleit sikerült is azonosítaniuk a kellemetlennek érzett testszagokkal. "Ez volt az első kísérleti tanulmány annak bizonyítására, hogy aki beteg annak más a szaga" - mondta Olsson. Ebben az esetben arra nem figyeltek, hogy milyen betegségről lehet szó, csak az immunrendszer fokozott aktivitását mutatták ki. A Karolinskában folyó kutatások 2014 óta már a kellemetlen szagok dózisát is igyekeznek meghatározni, amelyre a szervezet már valamilyen módon reagál.
Az újabb vizsgálatok azt találták, hogy ha az embereknél megjelenik az undor, akkor a kellemetlen szagok érzékelésének hatására enyhe immunreakció indul el a szervezetben, hogy megvédje magát a fenyegető betegségtől. Olsson úgy tesztelte immunreakciókat, hogy a kísérletben résztvevő embereket számos undorító szagnak tette ki, beleértve a sajt, az erjesztett hal és rohadt élesztő kipárolgását - és regisztrálni is tudott egy kismértékű immunaktivitást. Azaz az emberi szervezet felkészítette magát a támadásra. A kutató szerint azért undorodunk, hogy védekezzünk.
A testnedvek szaga (amelyeket Olsson a következőkben vizsgálni kíván) így valóban erősen orientáló lehet a betegségek kiszűrésében. De Preti figyelmeztet, hogy ha több metabolikus szaggal dolgozunk, például a vizelet vagy a kilélegzés esetén, akkor sok más tényező is számításba jöhet az immunrendszer aktivitásán kívül. Hatással lehet a diéta vagy a szervezet mikrobiomja, ami megnehezíti a helyzet diagnosztizálását.
Forrás: edition.cnn.com
