Amióta a fejlett világban egyre nagyobb gondot jelent az elhízás, gombamód szaporodnak a különféle diétás ajánlások is. Bizonyos étrendek a szénhidrátfogyasztást csökkentenék minimálisra (Dukan-diéta), más a zsiradékbevitellel bánik óvatosan (Dash-diéta), és vannak olyanok is, amelyek szakaszos étkezést javasolnak, rövidebb "böjtök" bevezetésével (5:2 diéta). Egyesek pedig - egészségügyi, környezetvédelmi, vagy állatbarát okokból - vegetáriánus, vagy vegán étrendre térnek át, és teljesen elkerülik a húsfogyasztást.
Bár a legtöbben azért kezdenek bele valamelyik diétába, hogy felvehessék a harcot a plusz kilók ellen, sokan energikusabbak és egészségesebbek is szeretnének lenni a segítségükkel. Egy megfelelően összeállított diéta az emésztésünk egészségét is szolgálja, ami a testünk szinte minden részére jótékony hatással lehet.
A diéta így hat az emésztésünkre
A legtöbb, általánosan egészségesnek mondható diéta sok zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolja, ami több szempontból is jótékonyan hat az emésztésünkre. Ezek a tápláló élelmiszerek teli vannak élelmi rostokkal, amelyek aktívabbá teszik a bélműködést, így a széklet kisebb erőfeszítéssel üríthető. Rostdús étrenddel megelőzhető például a székrekedés, vagy az aranyér kialakulása is. Amit csak lehet, érdemes héjastul fogyasztani, hogy még több rostot vihessünk be a szervezetünkbe!
Bőséges gyümölcs- és zöldségfogyasztással ráadásul a szervezetünket is hidratáljuk, hiszen nagyon sok folyadékot tartalmaznak ezek az ételek. Az emésztési és felszívódási folyamatokban márpedig kulcsszerepe van a víznek, ahogy a tápanyagok szállításához, illetve a salakanyagok kiválasztásához is elengedhetetlen. Az egészséges étrendet ezért nagyon fontos bőséges folyadékpótlással is támogatni!
Az egészséges emésztés egyik legfőbb feltétele a bélsár megfelelő állaga, a túl kemény széklet ugyanis fájdalmas, görcsös ürítéssel jár, és hosszú távon súlyos panaszokat eredményezhet. A kellően lágy széklet nagyon fontos az emésztés egészsége szempontjából, ebben a helyes táplálkozás mellett hosszú távú segítséget jelenthetnek a patikákban kapható, nem vényköteles készítmények is.
Sok diétában kiemelt helyet kapnak az erjesztett tejtermékek, például a joghurt és a kefir is. Nem véletlenül: ezeknek a termékeknek egyetlen adagjában is milliószámra találhatóak az emésztésünkhöz elengedhetetlen, élő baktériumok. Ezek a mikroorganizmusok helyreállítják a bélflóra egyensúlyát, az emésztési folyamatok mellett pedig az immunrendszer megfelelő működését is elősegítik. Mégsem ajánlott mindenkinek a fogyasztásuk, a joghurt is tartalmaz ugyanis laktózt (igaz, kisebb mértékben, mint más tejtermékek), aki tehát allergiás a tejre, annak ezekkel az ételekkel is meggyűlhet a baja.
Egyetlen népszerű diéta sem javasolja ugyanakkor a túlságosan zsíros, nehéz ételek rendszeres fogyasztását. A zsírokat ugyanis a szénhidrátoknál és a fehérjéknél is lassabban dolgozza fel a szervezetünk, ezek igénylik a legjobban az enzimek és az emésztőnedvek munkáját. Az elégtelen zsírfelszívódás az egész emésztőrendszert megterheli , a többnyire állati eredetű, telített zsírok ráadásul a bélbaktériumok összetételére is hatással vannak. Mindez pedig a hormonrendszerünk és az immunrendszerünk működésének sem tesz jót. Persze ezeket a természetes vegyületeket sem szabad teljesen kizárni az étrendünkből, csak a típusát kell jól megválasztani. Az avokádó zsírtartalma például kifejezetten magas, gyulladáscsökkentő hatása mellett hosszan biztosít teltségérzetet is. Több más élelmiszert (például a gyömbért) is érdemes fogyasztani a gyulladáscsökkentő hatása miatt, ezek az irritált bélnyálkahártya gyógyulásához is hozzájárulhatnak.
Az általánosnak mondható étkezési tanácsokat megfogadva mindenkinek olyan egyéni étrendet javasolt kialakítani, ami hosszabb távon is követhető, és segíthet megelőzni a különböző emésztési zavarokat. Mielőtt tehát belevágnánk a diéták egyikébe, mindenképpen egyeztessünk egy szakemberrel.
