Ötös listánkból kiderül, mit érdemes tudni az alkoholról, és mire érdemes figyelni, ha úgy szeretnénk inni, hogy közben karcsúak maradjunk.
1. Először is, az alkoholban közel kétszer annyi kalória van (7cal/g), mint a szénhidrátokban (4cal/g) vagy a fehérjékben (4,2cal/g). Mindezek mellett még más összetevőkkel is számolnunk kell: például a sörökben lévő szénhidrátokkal, vagy a gyümölcslevekben lévő cukorral, a tejszínben lévő zsírral, amik könnyen landolhatnak például koktélokban.
A második probléma a tárolással kapcsolatos. A fehérjét izomként tároljuk, míg a szénhidrátot és zsírt vagy a májunkban és az izmainkban glikogénként, vagy zsírként a zsírszövetben. Az alkoholt azonban nem tudjuk tárolni: ahogy megittuk, azonnal el kell égetnünk, ez a folyamat pedig fontosabb lesz a test számára, mint az, mit ettünk aznap. Emiatt az étel, amit fogyasztottunk, már feleslegnek számít és zsírrá alakul át.
Az alkohol egyúttal a központi idegrendszert is elfojtja. Ez ismerős lehet: egy-két ital hatására a gátlásaink jobban eltűnnek , mint más agyi funkcióink, ezért is van az, hogy minél többet iszunk, annál bőbeszédűbbek és gátlástalanabbak leszünk. Ennek következtében könnyebben megesszük azt a kalóriadús ételt is, amire józanul nemet mondanánk, hogy azt soha, de soha többé. És ahogy egyre több alkohol kerül belénk, a józan ítélőképességünk annál jobban nem képes dönteni, hogy mit ehetünk meg és mit nem.
Az alkoholos koktélok is elhízáshoz vezethetnek
Az utolsó ok - ami miatt könnyen szedhetünk fel extra kilókat az alkohol miatt - az anyagcserénkkel kapcsolatos és a "nulladik rendű kinetika" kifejezéssel foglalhatjuk össze. Aki nem értené, annak elmagyarázzuk: szinte az összes ételre áll az úgynevezett elsőrendű reakciók szabályszerűsége. Fiziológiai szempontból ez azt jelenti, hogy gyorsítani tudjuk egy bizonyos tápanyag anyagcsere-folyamatait, ha többet fogyasztunk belőle. Az alkohol kivétel: bármennyit is iszunk belőle, nem tudjuk gyorsítani anyagcserénket: körülbelül 30 ml/óra sebességgel tudjuk csak égetni.
